Budapest–Belgrád vasútvonal: nagyot tévedtek a szerbek, a magyarok tisztázták a helyzetet – végleg eldőlt az átadás időpontja
A magyar vasúti közlekedés egyik legnagyobb horderejű fejlesztése fordulópontjához érkezett, miközben már nemcsak műszaki, hanem időzítési és munkaügyi kérdések is előtérbe kerültek. A Budapest–Belgrád vasútvonal üzembe helyezése egyszerre hat a nemzetközi áruszállításra, az elővárosi közlekedésre és a hazai vasúttársaság működésére is. A projekt körül ugyanakkor eltérő értelmezések jelentek meg arról, mikor indulhat el a személyszállítás.
Lázár János szerint fix a február végi időpont
Míg szerb részről májusi indulásról szólnak a nyilatkozatok, Lázár János szerint Magyarországon az a cél, hogy a személyforgalom legkésőbb március elején megkezdődjön. A miniszter a közlekedésinfón hangsúlyozta: az időpont kizárólag az általa elrendelt biztonsági felülvizsgálat lezárásától függ, és amint ez megtörténik, elindulhat a menetrendszerű közlekedés.
A teherforgalom esetében már konkrét dátumot jelölt meg a tárcavezető:
február 27-én megnyitják a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát az áruszállítás előtt,
a tesztüzem már folyamatban van. Lázár János szerint a pálya teherforgalmi kihasználtsága eléri majd a 100 százalékot, ami stratégiai szerepet ad a vonalnak a kelet–nyugati irányú logisztikai forgalomban.
A vasúti vonalak mintegy 80 százalékán javult a menetrendtartás
A személyszállítás beindulását követően a tervek szerint a budapesti Keleti pályaudvarról kétóránként indulnak majd a járatok. Naponta három pár vonatot a magyar államvasút, további hármat a szerb vasúttársaság garantál. A miniszter kiemelte: a vonal nemcsak nemzetközi kapcsolatként fontos, hanem jelentősen javítja a budapesti elővárosok közlekedését is, ami érezhető könnyebbséget hozhat az ingázóknak.
A beruházás egy szélesebb vasúti modernizációs programba illeszkedik. Lázár János elmondta: a vasúti vonalak mintegy 80 százalékán javult a menetrendtartás, miután a MÁV-Volán csoport által tervezett száz új vagy újszerű mozdonyból már 61 forgalomba állt. Emellett ezer új autóbuszt vásároltak, melyek közül 400 már megérkezett, a fennmaradó járműveket idén és jövőre szállítják le. Közben közbeszerzést írtak ki 54 új HÉV-jármű beszerzésére is 350 milliárd forintos keretösszeggel.
A kormány újratárgyalja a béremelés feltételeit a szakszervezetekkel
A miniszter kitért a munkavállalók helyzetére is, mely szorosan összefügg a szolgáltatás színvonalával. A MÁV-Volán csoport mintegy 50 ezer dolgozójának bruttó átlagkeresete jelenleg 710 ezer forint, ami meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. Bár 2026-ig érvényes hároméves bérmegállapodás van hatályban, a minimálbér idei 11 százalékos emelése miatt a kormány újratárgyalja a feltételeket a szakszervezetekkel.
Lázár János nem zárta ki, hogy a 2026-os béremelés – az alapbérek és az egyéb juttatások együttes figyelembevételével – akár két számjegyű is lehet.
A miniszter szerint a cél az, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal üzembe helyezése ne csak infrastrukturális, hanem munkaerőpiaci és szolgáltatási szempontból is erősítse a magyar vasutat.
