Von der Leyen már jövőre beléptetné Ukrajnát az EU-ba, hatalmas botrány készülődik, ebbe bele fog bukni
Brüsszel olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek gyökeresen átalakítanák az Európai Unió hidegháború óta alkalmazott bővítési rendszerét, és egy vitatott, kétszintű modellel váltanák fel. Ez a megoldás egy esetleges, Oroszország ukrajnai invázióját lezáró békemegállapodás keretében gyorsított pályán tenné lehetővé Ukrajna csatlakozását. Az uniós tagállamok tombolnak, ebbe könnyen belebukhat Von der Leyen.
Az Európai Bizottságban tárgyalt reformterv – bár egyelőre előzetes stádiumban van – már most felháborodást kelt az uniós fővárosokban.
Több tagállam attól tart, hogy az úgynevezett „könnyített bővítés” messzemenő következményekkel járna az unió egészére nézve
– mondta hét, a tárgyalásokban részt vevő magas rangú tisztviselő a Financial Timesnak.
Ukrajna, amely Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója után röviddel hivatalos EU-tagjelölt lett, a tagságot háború utáni jövője alapkövének és nyugati orientációja végleges megerősítésének tekinti.
Egy, az Egyesült Államok vezetésével kidolgozott, húsz pontból álló béketerv tárgyalási anyagaiban szerepel egy utalás arra, hogy Kijev 2027-ben csatlakozhatna az EU-hoz – annak ellenére, hogy uniós tisztségviselők becslése szerint
Ukrajnának akár egy évtizednyi reformra is szüksége lehet ahhoz, hogy megfeleljen az EU szigorú csatlakozási feltételeinek.
A bizottsági tisztviselők ugyanakkor úgy látják: Volodimir Zelenszkij elnök csak akkor tudná elfogadni egy esetleges békemegállapodás más elemeit – például területek feladását Oroszország javára –, ha az EU-tagságot pozitív kimenetként tudná bemutatni a hazai közvéleménynek.
- A tárgyalás alatt álló előzetes terv lehetővé tenné Ukrajna belépését az unióba, ám jóval korlátozottabb döntéshozatali jogokkal.
- A tisztségviselők szerint Ukrajna például kezdetben nem rendelkezne teljes szavazati joggal az állam- és kormányfői csúcstalálkozókon, illetve a miniszteri tanácsüléseken.
A még kidolgozás alatt álló javaslatok értelmében Kijev a csatlakozás után fokozatos hozzáférést kapna az egységes piac egyes részeihez, az uniós agrártámogatásokhoz és a belső fejlesztési forrásokhoz, ha teljesíti az utólag meghatározott mérföldköveket.
Ez gyökeresen megváltoztatná az 1993-ban elfogadott csatlakozási szabályokat, amelyek szerint az országoknak az uniós szabályozás hatalmas részét kell átültetniük számos szakpolitikai területen, és csak akkor válhatnak taggá, ha minden feltétel teljesült.
Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek… Nem aláássuk a bővítést, hanem kibővítjük a bővítés fogalmát
– mondta egy, a koncepcióról tájékoztatott magas rangú uniós diplomata. „A szabályokat több mint harminc éve írták. Rugalmasabbá kell tenni őket. Ez egy generációnként egyszer adódó pillanat, és fel kell nőnünk a kihíváshoz.”
Von der Leyen méretes csapdába szalad bele, a tagállamok lázadoznak
Más uniós diplomaták és olyan országok képviselői azonban, amelyek szintén csatlakozásra törekszenek, és informális egyeztetéseken vettek részt a bizottsággal, mély aggodalmukat fejezték ki. Egyesek attól tartanak, hogy a terv alááshatja az EU jövőbeli stabilitását, elértéktelenítheti a tagságot, és feszültséget kelthet más tagjelölt országokkal.
Ez egy Putyin és Trump által felállított csapda, és mi belesétálunk
– fogalmazott egy másik uniós diplomata, az unió egységét fenyegető kockázatokra utalva.
„Az EU ismét két tűz közé szorult” – mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai igazgatója. „Nincs más választása, mint felgyorsítani Ukrajna csatlakozását, ám ezzel olyan politikai és szakpolitikai Pandóra-szelencét nyit ki, amelynek következményeit Brüsszelben még senki sem látja teljes egészében.”
Uniós és ukrán tisztségviselők úgy vélik, hogy ha az Egyesült Államok aláíró fél lesz a végleges békemegállapodásban, az rákényszerítheti Budapestet és közeli szövetségesét, Donald Trump elnököt az engedékenyebb álláspontra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közvetlen kapcsolatba hozta Ukrajna csatlakozását a béketárgyalásokkal.
A csatlakozás önmagában is kulcsfontosságú biztonsági garancia Ukrajna számára, ugyanakkor a jövőbeli növekedés és jólét alapvető motorja is
– mondta.
Ezzel szemben az uniós tagállamok egy jelentős csoportja – miközben elkötelezett Ukrajna támogatása mellett – határozottan ellenzi azokat az intézkedéseket, amelyek kiskapukat nyitnának a szabályokban, vagy kétszintű tagsági rendszert hoznának létre – mondta négy uniós diplomata.
Nem lehet érdemalapú folyamatról beszélni, ha közben előre rögzített befejezési dátumot szabunk meg – mutatott rá egyikük.
Ha ezt le akarják nyomni a tagállamok torkán, soha nem fog sikerülni
– jelentette ki egy magas rangú uniós tisztségviselő, aki szerint ez súlyos törésvonalat nyitna Brüsszel és a tagállamok között.
Könnyítés másnak is, vagy csak Ukrajna a kivételezett?
Mások arra is felhívták a figyelmet, hogy a bővítési folyamat módosítása más tagjelölt országok ambícióit is felboríthatja, és még több kérdést vetne fel az EU és közeli szomszédai kapcsolatáról.
Montenegró és Albánia áll a legközelebb a tagsághoz a fejezetekben elért előrehaladás alapján, és úgy érezhetik, hogy egy kevésbé vonzó „nyereményt” kínálnak számukra – mondta a hét forrás közül három.
Felmerülne az a kérdés is, hogy más, az elmúlt években alig vagy egyáltalán nem haladó országok – például Bosznia-Hercegovina vagy Törökország – számára is felajánlanák-e a könnyített bővítés lehetőségét.
Nem világos az sem, miként érintené mindez az Európai Gazdasági Térség országait, például Norvégiát, amelyek szavazati jog nélkül részei az egységes piacnak, illetve más, nem csatlakozó, de szoros partneri viszonyban álló államokat, például az Egyesült Királyságot.
Óriási és rendkívül nehéz kérdéseket vet fel egy ilyen megoldás
– mondta egy harmadik magas rangú uniós diplomata. „Rengeteg előre nem látható kimenetel lehetséges.”
