Nem nyelik le a keserű pirulát
Mindez azt jelenti, hogy az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó nem preferálja a nagyvállalkozásokat, sőt, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek viszonylag nagy volumen mellett viszonylag kis árréssel dolgoznak – véli az RSM DTM Hungary szakértője. Hegedüs Sándor szerint az új iparűzési adó szabályok a kereskedelmi, az IT és az energiaszolgáltató társaságokat érinti érzékenyen. A számítások alapján, amelyeket a nyilvánosan elérhető beszámolók számait alapul véve végzett, a változtatás hidegzuhanyként ér például egyes kiskereskedelmi láncokat. Az Aldi 17, a Tesco 152, az Auchan viszont már 685 millió forinttal fog több hipa-t fizetni jövőre, mint az idén, és ez árbevétel-arányosan mindegyik cégnél jelentős tehernövekedés.
A kiskereskedelmi láncoknál is nagyobb érvágást jelentenek az új iparűzésiadó-szabályok a gyógyszer-nagykereskedelmi cégek számára. Adóterhelésük közel hatszorosára emelkedik azzal, hogy a teher alapja 5,5 százalékról 30 százalékra nő. Ez a három nagy nagykereskedőnél - Hungaropharma, Phoenix Pharma, Teva – összesen mintegy 3 milliárd forint pluszterhet jelent. Csak a legnagyobbnál, a Hungaropharmánál ez meghaladja az 1,1 milliárd forintot – mondta kérdésünkre Feller Antal vezérigazgató.
Mivel a támogatott gyógyszerek árrése hatóságilag szabályozott, „ebben a termékkörben a nagykereskedők és a gyógyszertárak is teljes mértékben elszenvedői a változásnak; annak sem áthárítására, sem kompenzálására eszközökkel nem rendelkeznek” – amint arra közös levélben hívta fel Matolcsy György figyelmét levélben még a törvénymódosítás benyújtásakor a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetsége és a Magyar Gyógyszerészi Kamarának az elnöke. A gyógyszer-nagykereskedők nettó értékesítése a kórházi forgalommal együtt évi 520–540 milliárdot, a gyógyszertári vállalkozásoké 530–550 milliárdot tesz ki.
Így a nagykereskedelmi cégek, amelyeket a patikáknál lényegesen nagyobb arányban sújt az adómódosítás, nem tehetnek mást, mint a jelenlegi szolgáltatási színvonalat, vagy a még fennálló gyógyszertári engedményeket csökkenteni – mondta Feller Antal. Ez azt is jelentheti, hogy például nem fognak naponta – akár többször is, mint jelenleg – szállítani a patikáknak, illetve, hogy részlegesen vagy teljesen kivonulnak a kórházak gyógyszerellátásának finanszírozásából. A kórházak ugyanis rendre késedelmesen, 60, 90 sőt olykor 120 nappal a számlák lejárta után fizetnek csak a nagykereskedőknek, akik ennek ellenére folyamatosan szállítanak az intézményeknek.
A kormány tehát azt kockáztatja most, hogy a jövő év második felére, 2014 elejére nem juthat elegendő gyógyszer a kórházakba. Hogy ez elkerülhetővé váljon, a nagykereskedők már a törvény benyújtásakor kezdeményezték a kormánynál, hogy legalább a társadalombiztosítás által támogatott – tehát közfinanszírozásban részesülő, maximált árrésű – gyógyszerek forgalmazásánál ne változtassanak a korábbi iparűzésiadó-számítási szabályokon. Így is növekedne ugyan a cégek terhelése, de nagyjából a módosított szabályok miatti pluszteher harmadával, vagyis 3 helyett 1 milliárddal.
Brüsszelig mehetnek?
„Az Európai Unió a kiskereskedelemre korábban kivetett ágazati különadót jogellenesnek tartotta, mondván, a kisebb egységekből álló franchise-hálózatok a gyakorlatban éppen olyan tőkeerősek, mint a nagyobb áruházláncok. Az iparűzési adó mostani változtatása azonban ugyanígy támadható ezen az alapon” – nyilatkozta lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó, a kereskedelmet jól ismerő szakértő. Fennáll tehát a lehetősége annak, hogy a korábbi ágazati különadóhoz hasonlóan a mostani törvényjavaslatot is jogsértőnek találja majd Brüsszel.
