Nem nyelik le a keserű pirulát

A helyi iparűzési adó alapjának számításánál a beszerzési érték eddig teljes egészében levonható volt az eladott áruk értékéből. A novemberben elfogadott, 2013-ban életbe lépő törvénymódosítás sávos számítást vezetett be, amely szerint csak az 500 millió forint alatti árbevételű cégek esetében él az eddigi szabály, 500 millió és 20 milliárd forint közötti árbevételnél már csak 85 százalék, 20 és 80 milliárd között 75, 80 milliárd forint felett pedig már mindössze 70 százalék a kedvezmény.

Mindez azt jelenti, hogy az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó nem preferálja a nagyvállalkozásokat, sőt, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek viszonylag nagy volumen mellett viszonylag kis árréssel dolgoznak – véli az RSM DTM Hungary szakértője. Hegedüs Sándor szerint az új iparűzési adó szabályok a kereskedelmi, az IT és az energiaszolgáltató társaságokat érinti érzékenyen. A számítások alapján, amelyeket a nyilvánosan elérhető beszámolók számait alapul véve végzett, a változtatás hidegzuhanyként ér például egyes kiskereskedelmi láncokat. Az Aldi 17, a Tesco 152, az Auchan viszont már 685 millió forinttal fog több hipa-t fizetni jövőre, mint az idén, és ez árbevétel-arányosan mindegyik cégnél jelentős tehernövekedés.

A kiskereskedelmi láncoknál is nagyobb érvágást jelentenek az új iparűzésiadó-szabályok a gyógyszer-nagykereskedelmi cégek számára. Adóterhelésük közel hatszorosára emelkedik azzal, hogy a teher alapja 5,5 százalékról 30 százalékra nő. Ez a három nagy nagykereskedőnél - Hungaropharma, Phoenix Pharma, Teva – összesen mintegy 3 milliárd forint pluszterhet jelent. Csak a legnagyobbnál, a Hungaropharmánál ez meghaladja az 1,1 milliárd forintot – mondta kérdésünkre Feller Antal vezérigazgató.

Mivel a támogatott gyógyszerek árrése hatóságilag szabályozott, „ebben a termékkörben a nagykereskedők és a gyógyszertárak is teljes mértékben elszenvedői a változásnak; annak sem áthárítására, sem kompenzálására eszközökkel nem rendelkeznek” – amint arra közös levélben hívta fel Matolcsy György figyelmét levélben még a törvénymódosítás benyújtásakor a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetsége és a Magyar Gyógyszerészi Kamarának az elnöke. A gyógyszer-nagykereskedők nettó értékesítése a kórházi forgalommal együtt évi 520–540 milliárdot, a gyógyszertári vállalkozásoké 530–550 milliárdot tesz ki.

Így a nagykereskedelmi cégek, amelyeket a patikáknál lényegesen nagyobb arányban sújt az adómódosítás, nem tehetnek mást, mint a jelenlegi szolgáltatási színvonalat, vagy a még fennálló gyógyszertári engedményeket csökkenteni – mondta Feller Antal. Ez azt is jelentheti, hogy például nem fognak naponta – akár többször is, mint jelenleg – szállítani a patikáknak, illetve, hogy részlegesen vagy teljesen kivonulnak a kórházak gyógyszerellátásának finanszírozásából. A kórházak ugyanis rendre késedelmesen, 60, 90 sőt olykor 120 nappal a számlák lejárta után fizetnek csak a nagykereskedőknek, akik ennek ellenére folyamatosan szállítanak az intézményeknek.

A kormány tehát azt kockáztatja most, hogy a jövő év második felére, 2014 elejére nem juthat elegendő gyógyszer a kórházakba. Hogy ez elkerülhetővé váljon, a nagykereskedők már a törvény benyújtásakor kezdeményezték a kormánynál, hogy legalább a társadalombiztosítás által támogatott – tehát közfinanszírozásban részesülő, maximált árrésű – gyógyszerek forgalmazásánál ne változtassanak a korábbi iparűzésiadó-számítási szabályokon. Így is növekedne ugyan a cégek terhelése, de nagyjából a módosított szabályok miatti pluszteher harmadával, vagyis 3 helyett 1 milliárddal.

Brüsszelig mehetnek?

„Az Európai Unió a kiskereskedelemre korábban kivetett ágazati különadót jogellenesnek tartotta, mondván, a kisebb egységekből álló franchise-hálózatok a gyakorlatban éppen olyan tőkeerősek, mint a nagyobb áruházláncok. Az iparűzési adó mostani változtatása azonban ugyanígy támadható ezen az alapon” – nyilatkozta lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó, a kereskedelmet jól ismerő szakértő. Fennáll tehát a lehetősége annak, hogy a korábbi ágazati különadóhoz hasonlóan a mostani törvényjavaslatot is jogsértőnek találja majd Brüsszel.