Egyre több cég dől be – Folytatódik a trend idén is?

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Míg a cégalapítási kedv 2010-ről 2011-re 3,45 százalékkal növekedett, addig 2012-ben jelentősen visszaesett, és több mint 20 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult. Ilyen kevés új vállalkozást évek óta nem jegyzetek be. 2010-ig stabilan évi 50 ezer cég jött létre, azonban 2012-ben ez a szám 40 ezer körülire csökkent.

Magyarországon 2012 végén közel 562 ezer társas vállalkozás működött, több mint 2011 végén. Évről évre nő az aktív cégek száma hazánkban, azonban ez a növekedés egyre kisebb mértékű, és várható, hogy hamarosan csökkenni fog a számuk. 2009 és 2010 között még több mint 4 százalékkal nőtt a cégszám, 2010-ről 2011-re visszaesett a növekedés mértéke 0,17 százalékra, és 2012 végét 2011 utolsó napjához hasonlítva szintén csekély, mindössze 0,18  százalékos növekedés volt tapasztaltható.  Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy 2012-ben számos olyan jogszabályi változtatás is történt, melyek inkább megnehezítették, mint megkönnyítették a cégalapítást. Ennek is betudható, hogy a cégek száma az elmúlt évben nem emelkedett olyan jelentősen.

Egyre több iparágban már csökken a működő cégek száma. 2011-ről 2012-re a legnagyobb mértékben az építőiparban volt ez tapasztalható, azaz a szektorra jellemző magas felszámolási számot már nem tudta ellensúlyozni a cégalapítások száma. Még mindig növekszik azonban a szolgáltatásokkal foglalkozó cégek száma, és 2011-ről 2012-re 4,55 százalékos cégszám növekedés történt a szektorban.

Megyei bontásban az látszik, hogy még a megyék zömében nő a cégek száma, addig a legtöbb céget számláló fővárosban már elindult a vállalkozások számának csökkenése. Budapesten 0,11 százalékot csökkent a működő cégek száma; a legnagyobb mértékű emelkedés (2,54 %) egy év alatt Csongrád megyében volt.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások száma továbbra is növekedett, azonban a tavalyi csúcs, 16  százalékos emelkedéshez képest, a felszámolási eljárások száma most „csak” 12 százalékkal lett magasabb. Az idei csúcsot a végelszámolások esetszáma állította fel, hiszen több mint 20 százalékkal emelkedett 2011-hez képest. A csődeljárások esetében kismértékű csökkenés volt tapasztalható, közel 3 százalékkal kevesebb ilyen típusú eljárás indult 2012-ben, mint 2011-ben.

2012 elején még jóval magasabb volt a felszámolási eljárások száma, mint 2011 azonos időszakában. A tavalyi év végére azonban már a 2011-es érték alá csökkent a felszámolások száma. Remélhetőleg ez egy jó jel a jövőre nézve és a tendencia továbbra is folytatódik majd, és az eddigieknél kisebb, vagy legalábbis kevésbé növekvő bedőlési aránnyal kell majd számolnunk.

2008-ban még 2,33 százalékos bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) volt jellemző a hazai vállalkozásokra, mára ez az érték már elérte a 4,07 százalékot. A válság elején 100 cégből átlagosan kettő vált egy év alatt fizetésképtelenné, mára ez a szám már 4. 2008 és 2012 között gyakorlatilag lineárisan nőtt a felszámolás vagy csődeljárás alá kerülő cégek aránya. A legnagyobb ugrás a válság kezdete után (2008-2009 fordulóján) volt, azóta évente átlagosan 0,4 százalékponttal nőtt a bedőlési arány.

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján három új belépő van. Az elmúlt 2010-ben és 2011-ben még nem szerepelt a listában a vegyipar, a gépipar és kommunális tevékenységet végző cégek, mára azonban felkerültek a legkisebb bedőlési arányú iparágakat tartalmazó listára.

Ugyanakkor örömteli, hogy bizonyos iparágaknak idén sikerült jelentősen lefaragniuk bedőlési arányukból, ami utalhat az egyes iparágak enyhe stabilizálódására. A vegyipar, a bányászat, a fémalapanyag és gumitermék gyártás, valamint a textilipar bedőlési aránya jelentősen csökkent 2011-ről 2012-re.

Az építőipar negyedik éve, 2009 óta áll az első helyen – 6,74 százalékos értékkel – a legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparágak TOP10-es listáján, pedig 2008-ban még a legkockázatosabb 10 szektorban sem volt benne akkori 1,23 százalékos bedőlési arányával. A 2012-es év nagy meglepetése, hogy az Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazata ilyen sokat esett vissza, míg 2011-ben a 9. helyet foglalta el a listán, most a 3. lett. Szintén sokat romlott az Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása szektor helyzete.

Pest megye évek óta a legkisebb kockázatú megye. A tavaly még majdnem a legkockázatosabb megyének talált Komárom-Esztergom megye most hirtelen feljött a 2. helyre. Szintén sokat javított még helyzetén Zala, illetve Veszprém megye, mindkettő 6 helyezéssel került előrébb a listán a 2011-es eredményéhez képest. Feltehetően ezekben a megyékben már stabilizálódott a cégszerkezet, és azon vállalkozások, akik a csőd szélén voltak, már korábban bezártak. A Főváros cégei viszont sokkal kockázatosabbá váltak, hiszen a viszonylag előkelő 4. helyről a 13. helyre csúszott. Nagyon nagymértékben növekedett a cégbedőlések aránya Bács-Kiskun megyében is, amely az ezt megelőző évi 7. helyéről 2012-ben a 19.,  majdnem a leginkább kockázatos megye lett.

Mi várható 2013-ban?

A főváros cégeinek helyzete jelentősen romlott 2012-ben, mivel a vállalkozások bedőlési aránya is sokat nőtt, illetve az átlagos fizetési késedelem is emelkedett. Mivel itt tevékenykedik a legtöbb cég, ezért sajnos a romló adatok nem sok jóra utalnak.  Bizakodásra az adhat okot, hogy a harmadik negyedévben lecsökkent a felszámolások száma. Remélhetőleg a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenése már a stabilizálódás jele, és ahogy néhány megyében jelentősen csökkent a bedőlési arány, úgy fog más területeken is javulni a helyzet. Mint ahogy a cégalapítások és az aktív vállalkozások száma is mutatja, hazánkban - a korábbi évekkel ellentétben - már nem nő gomba módra a vállalkozások száma, sőt 2013-ben már cégszám-csökkenést is várhatunk, hacsak nem történik olyan gazdaságpolitikai intézkedés, ami a cégalapítást ösztönzi. A cégszám- csökkenés önmagában nem jelent rosszat, sőt remélhetőleg egy kisebb, de stabilabb cégszerkezetet eredményez.

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere azonban továbbra is alapos körültekintést javasol üzletkötés esetén, valamint minden eddiginél fontosabbnak tartja a megrendelők fizetőképességének folyamatos nyomon követését, azaz monitorozását. Így a cégek üzletmenetük stabilizálására fordíthatják energiájukat, mivel automatikusan értesülnek, ha valamelyik megrendelőjük kockázatossá válik, és minden szükséges lépést megtehetnek, hogy megvédjék magukat a nemfizetési kockázatoktól.