Ez les ránk, ha elhittük hogy olcsóbb lesz az élelmiszer: az El Ninótól a háborúig

Ismét kellemes meglepetést okozott az élelmiszerek inflációja: a termékcsoport árai éves összevetésben mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek az előző havi 0,5 százalék után – havi összevetésben még minimálisan csökkent is a termékcsoport árszintje. Az élelmiszerek inflációját továbbra is felfelé húzzák a vendéglátási szolgáltatások – enélkül 2,4 százalékkal csökkent volna a termékcsoport árszintje az egy évvel korábbihoz képest - mutatott rá a statisztikai hivatal mai adatait elemzetve Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az élelmiszereken belül még mindig jelentős, de a korábbinál azért kisebb szórás figyelhető meg az egyes termékek között: legjobban a burgonya (7,6 százalék), a büféáruk és az eszpresszókávé (egyaránt 6,5 százalék), illetve a cukorka, méz (6,0 százalék) ára emelkedett, míg legnagyobb mértékben a húskonzerv (26,9 százalék), a vaj, vajkrém (12,9 százalék), illetve a sertéshús (10,9 százalék) ára csökkent. Az alacsony élelmiszerinflációban több tényező is szerepet játszik: a világpiaci élelmiszerárak csökkenése, a forint erősödése és az árrésstop fenntartása is az alacsony élelmiszerinfláció mellett szólnak - mutatott rá Regős Gábor.

Emelkedhet az élelmiszerek ára

Nemzetközi piaci várakozások alapján azonban ez a tendencia, mármint az élelmiszerek árának csökkenése nem túl valoszínű, hogy hosszabb távon fennmaradhat. Noha a széles körű, azonnali élelmiszer-drágulás kevésbbé valószínű, de annak esélye nőtt. Az Európai Bizottság már konkrétan az élelmiszerárak emelkedésére számít a magasabb inputköltségek miatt, míg a FAO és a Világbank szerint, az El Nino, a műtrágya- és energiapiaci zavarok, a geopolitikai konfliktusok, valamint az exportkorlátozások bármikor erősebb áremelkedést válthatnak ki.

Az Európai Bizottság július 6-án közzétett rövid távú agrárpiaci előrejelzése szerint 2026-ban az energiaárak hajthatják az inflációt, és az emelkedő termelési költségek miatt az élelmiszerárak is növekedhetnek. A testület külön kiemeli, hogy a műtrágya megfizethetősége ismét a 2022-es válság idején látott szintekre romlott. Az Európai Bizottság szerint az energia- és műtrágyaköltségek újbóli megugrása a következő időszakban az élelmiszerárakba is begyűrűzhet.

Főként a növényi olajok és a húsfélék drágulhatnak

A FAO június 18-i Food Outlook jelentése szerint a globális agrárpiaci kilátások összességében még kedvezőek, de az El Nino, az energia- és műtrágyapiaci volatilitás, a geopolitikai konfliktusok, a kereskedelmi feszültségek és a makrogazdasági bizonytalanságok gyorsan ronthatják a kínálati helyzetet. A szervezet arra is figyelmeztetett:

• a globális műtrágyakereskedelem volumene január és április között 20–25 százalékkal esett vissza éves alapon.
• az olajár-sokk a magas geopolitikai kockázat idején közel kétszer akkora hatással lehet az élelmiszer-import költségére, mint normál piaci környezetben. 

A FAO júniusi árindexe szerint az összesített világpiaci élelmiszerár-szint havi alapon lényegében stagnált, éves összevetésben azonban 1,7 százalékkal magasabb volt. Ezen belül a növényi olajok ára egy hónap alatt 3,8, egy év alatt 23,3 százalékkal emelkedett,

 A szervezet szerint, a legnagyobb közvetlen inflációs kockázatot jelenleg a növényi olajok és a hús jelentik. A cukor és a tejtermékek inkább fékezik a globális élelmiszer-inflációt, de ez gyorsan megváltozhat, ha az energiaárak ismét megugranak vagy az El Nino miatt romlanak a terméskilátások.

Sok múlik még az El Nino hatásán

A Világbank júniusi elemzése viszont a 2026-os alapforgatókönyvében csak mérsékelt élelmiszerár-emelkedéssel számol, de a kockázatok szerintük is „határozottan felfelé mutatnak”. Egy elhúzódó közel-keleti konfliktus, az erősebb bioüzemanyag-kereslet, az intenzív El Nino vagy új exportkorlátozások külön-külön, de együtt még inkább a jelenlegi előrejelzéseknél jóval magasabb élelmiszer-alapanyagárakhoz vezethetnek.

A Meteorológiai Világszervezet szerint 80 százalék az esélye annak, hogy 2026 júniusa és augusztusa között El Nino alakul ki, és közel vagy legalább 90 százalékos a valószínűsége annak, hogy a jelenség novemberig fennmarad. A mezőgazdaság számára ez különösen veszélyes időszak lehet, mert az időjárási sokk egyszerre érintheti a gabonát, a rizst, a pálmaolajat, a cukrot, a kávét és az állattenyésztés takarmánybázisát.