Riadtan figyel minden ország a Csendes-óceánnál, Kína új atomfegyvert próbált ki: mi lesz ennek a vége?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKína a héten tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát a Csendes-óceán irányába, ami szakértők szerint új szakaszt nyithat Peking nukleáris stratégiájában.
A Bloomberg cikke szerint az elemzők arra számítanak, hogy a jövőben rendszeressé válhatnak az ilyen tesztek, miközben Hszi Csin-ping kínai elnök vezetésével a világ leggyorsabban bővülő nukleáris arzenálja épül ki.
A hétfői indítás történelmi jelentőségű: ez mindössze a harmadik nyilvánosan ismert alkalom, hogy a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Csendes-óceán fölé.
Az első ilyen tesztet 1980-ban hajtották végre, a következőre pedig egészen 2024-ig kellett várni, amikor egy interkontinentális ballisztikus rakéta Tahiti közelében csapódott a tengerbe.
A mostani kísérlet azonban egy fontos újdonságot is hozott: ezúttal nem szárazföldi indítóállásból, hanem tengeralattjáróról hajtották végre a rakétaindítást.
Ezzel Kína demonstrálta nukleáris elrettentő képességének tengeri elemét, amely a szárazföldi rakétaerőkkel együtt alkotja az ország úgynevezett nukleáris triádját. Az elemzők szerint a következő lépés várhatóan az lesz, hogy Peking stratégiai bombázóról is bemutat egy nukleáris csapásmérő képességet.
Mike Hughes, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet védelmi programjának vezetője szerint a teszt egyértelműen azt mutatja, hogy Kína katonai és nukleáris modernizációja változatlan ütemben halad.
„Már nem lehet kétség afelől, hogy Kína regionális dominanciára törekszik” – fogalmazott.
A rakétateszt több ázsiai-csendes-óceáni országban is komoly aggodalmat váltott ki.
Ausztrália destabilizálónak nevezte a lépést, Új-Zéland attól tart, hogy rendszeressé válhatnak az ilyen indítások, míg a Fülöp-szigetek szerint a teszt „felelőtlen katonai erőfitogtatás”, amely figyelmen kívül hagyja a kisebb országok biztonsági érdekeit.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte: továbbra is szilárdan kitart szövetségesei és partnerei védelme mellett.
A fejlemények miatt a térség államai igyekeznek megerősíteni tengeralattjáró-elhárító képességeiket.
Japánban ismét napirendre került nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzése, Ausztrália az AUKUS-egyezmény keretében amerikai és brit együttműködéssel építi saját flottáját, Dél-Korea pedig a 2030-as évek végére szeretne atom-tengeralattjárókkal rendelkezni.
India eközben német gyártású korszerű hagyományos tengeralattjárók beszerzésére készül.
Kína új atomfegyvere: ez már nem az a hatótávolság
A JL–2 becsült hatótávolsága mintegy 7200 kilométer, ami azt jelenti, hogy a kínai tengeralattjáróknak a nyílt Csendes-óceánra kellene kifutniuk ahhoz, hogy az Egyesült Államok jelentős részét elérjék, ezzel azonban könnyebben felderíthetők lennének.
A modernebb JL–3 viszont hozzávetőleg 10 ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkezhet.
Ez lehetővé tenné, hogy a kínai tengeralattjárók a saját partvidékük közelében, jobban védett vizeken maradjanak, miközben továbbra is képesek lennének elérni az amerikai szárazföldet.
Peking ugyanakkor igyekezett csökkenteni a teszt jelentőségét. A kínai külügyminisztérium szerint a rakétaindítás egy rutin hadgyakorlat része volt, amely nem irányult egyetlen ország ellen sem.
Kína emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok jóval gyakrabban hajt végre interkontinentális rakétateszteket, legutóbb idén májusban indítottak Minuteman III típusú rakétát Kaliforniából a Csendes-óceán irányába.
