Itt a bombameglepetés a nyaralóknak, ha azt hittük, az erős forinttal most olcsón megússzuk – és más is megdrágult
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTipikus jelenség, hogy azt vesszük inkább észre, ami megdrágult, mint azt, ami nem, és erre akkor is bőven van lehetőségünk, ha az idén európai mércével alig mutatnak ki átlagos drágulást az inflációs adatok. A kedden közzétett 1,7 százalékos magyar árindex tényleg mérsékelt, de a részletek kevésbé szépek egy mindannyiunk számára fontos területen. Az elemzők szerint a szolgáltatásokat jellemző, átlagosan 4 százalékos magyar infláció nem meglepő egy felzárkózó és magas béremelkedéssel bíró gazdaságban, azonban az adat még így is viszonylag magasnak tekinthető, és van, ami ennél is jobban megdrágult – pedig az ellenkezőjére számítottunk.
A folyamat hátterében elsősorban a munkaerő drágulása áll, azonban néhány területen ennél jóval összetettebb a helyzet. A teherszállítók például már hosszú ideje a költségek gyors ütemű növekedésére panaszkodnak, míg a külföldi üdülések költsége, a forint erősödése ellenére is, sokat emelkedett.
Drágult a teherszállítás, de a piaci szereplők egy része szerint ez is kevés
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint éves alapon
a teherszállítás ára nőtt a legnagyobb mértékben, elérve a 18,6 százalékos mértéket.
A drágulás ösztönzője az lehet, hogy a Közúti Fuvarozási Árindex (KFX) adatai és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT) információi szerint a logisztikai ágazat kkv-szereplői már tizedik negyedéve realizálnak hiányt az iparági átlagot tekintve.
A KFX legfrissebb, májusi jelentése szerint az iparág költségei infláció felett nőttek: nemzetközi relációban 6,9 százalékos, belföldön pedig 3,5 százalékos volt az összköltség-növekedés. Mindeközben azonos időszakban a gépjárművezetői bérek 7,4-8,7 százalékkal, a lízingkamatok pedig 8-11 százalékkal emelkedtek.
A NiT arra is rámutat, hogy a schengeni bővítés következtében beáramló extra román kapacitás is megterheli a piacot és még kilátástalanabbá teszi a 8-10 százalékos (8 000-10 000 fős) gépjárművezetői hiányt.
Az üzemanyagárak szélsőséges ingadozása szintén negatív hatással volt az ágazatra. A sokkot a védett üzemanyagárak ugyan tompították, de a NiT adatai szerint ez így is 2 százalékos profitcsökkenést okozott.
A vasúti árufuvarozás piacán mindeközben az egyeskocsi-fuvarozás állami támogatási rendszerének (VEKT) 2025. december végi megszüntetése okoz problémát. A szubvenció megszüntetésének következtében nagyjából 700 magyar közép- és nagyvállalat versenyképessége csökkenhetett.
A szórt küldemények vasúti szállítási teljesítménye a MÁV infrastruktúra-hálózatán 2026 első öt hónapjában több mint 50 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva,
míg a Rail Cargo Hungaria árutonna-kilométerben mért teljesítménye 26 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit.
A kulturális programok ára is növekedett
A teherszállítás után a színházjegyek drágulása volt a legszámottevőbb éves alapon. Ezt a területet 17,6 százalékos infláció jellemezte. A Világgazdaság összegyűjtötte, hogy milyen jegyárakkal kell azoknak számolni, akik szívesen megtekintenének egy előadást:
- A budapesti színházakban egy normál jegy ára átlagban 8700 forint, míg
- a vidéki nagyvárosokban ugyanezért átlagosan 5600 forintot kell fizetni.
A normál árú jegyek a vizsgált intézmények közül a Miskolci Nemzeti Színházban voltak a legolcsóbbak, ott a III. kategóriás jegyért 2800 forintot kell fizetni.
Budapesten is lehet olcsóbb alternatívákat találni, annak ellenére is, hogy nem ez a jellemző. A Madách Színházban az alacsonyabb kategóriákban szintén vannak 2800 forintos jegyek.
Az árak átlagát egyértelműen a prémiumszegmens húzza fel, bizonyos VIP-jegyek akár 30 000 forintba is kerülhetnek, bár ezek ingyenes parkolást, welcomedrinket, illetve szüneti vendéglátást is tartalmaznak.
A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy amíg a vidéki színházjegyek jellemzően a 4000-7000 forintos sávban mozognak, addig a budapesti piac szinte kettészakadt. A legolcsóbb kategóriák szinte vidéki árszinten vannak, de a magánelőadások és a prémiumszolgáltatások miatt a fővárosi átlag a vidéki nagyvárosokénak több mint másfélszerese.
Kevésbé drágult a belföldi, mint a külföldi nyaralás – hogy is van ez az erős forinttal?
A friss inflációs adatok szerint míg a belföldi üdülések ára éves alapon 4,2 százalékkal növekedett, addig a külföldi nyaralásoké 11,7 százalékkal.
Ez az információ azért érdekes, mert az elmúlt időszakban a forint hatalmasat menetelt, amiből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy sokkal olcsóbb lett a magyaroknak külföldön nyaralni.
Míg 2025 júniusában megközelítőleg 400 forintba került egy euró, addig az idei év júniusában 350 forint környékén mozgott az árfolyam.
Ezzel szembeható tényező lehet, hogy a külföldi üdülésekben a közlekedési elem súlya jelentős. Mivel az iráni háború nyomás alá helyezte az olaj- és üzemanyagárakat, ezért az utazásszervezőknek magasabb repülőjegy árakkal, valamint transzferdíjakkal kell számolni.
A belföldi utaknál elsősorban a szállások árainak növekedése lehetett árfelhajtó hatású, azonban a magyar háztartások árérzékenysége korlátozhatta a szállásadók mozgásterét. Az Eurostat adatai szerint ezzel szemben 2026 első negyedévében, az EU egészében a szálláshelyek iránti kereslet 3,4 százalékkal bővült, ami továbbra is nyomást jelez,
a mediterrán célpontok esetében pedig a nyári csúcsszezonra jellemző kapacitáshiány is okozhat nagyobb áremelést.
A KSH módszertana szerint a külföldi üdülésekre vonatkozó árindex nem az utazók teljes költéségét méri, hanem az utazásszervezők árainak mozgását követi. Ebből kifolyólag a mutatóban megjelenhet a repülőjegyek, szállás és ellátás, valamint bizonyos esetekben a járulékos díjak változása is.
A belföldi üdülések esetében más a mért szolgáltatások köre, így ez a mutató elsősorban a hazai szálláshelyek ármozgását tükrözi és nem veszi figyelembe az utazás minden költségelemét.
