Fontos a hatékony iparjogvédelem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegtörténik ez az odafigyelés a közfinanszírozású projekteknél is?
A gondosságot a közfinanszírozású forrásokból megvalósított k+f tevékenységek esetében legalább ugyanolyan intenzitással kell gyakorolni, mint más esetben, de akár kutatóintézetekről, akár egyéni feltalálókról beszélünk, ehhez természetesen a megfelelő forrásokat is hozzá kell rendelni. Szerencsére mostanra már legalább részben kialakult az a gyakorlat, hogy az európai és hazai források igénybevételét célzó K+F+I pályázatok kiírásai lehetőséget adnak az iparjogvédelmi oltalomszerzés költségeinek az elszámolására. Mivel azonban a kutatás-fejlesztési projekt lezárulta és az esetleges iparjogvédelmi bejelentés megtétele időben elválhat egymástól, így fontos, hogy az oltalomszerzés− különösen az időben is elhúzódó külföldi szabadalmaztatás – költségeire külön is lehessen támogatást szerezni. Ezt felismerve a kormányzat a magyar gazdaság innovációs folyamatainak elősegítése és a versenyképesség növelése érdekében 1992 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal támogatja a hazai találmányok külföldi oltalomszerzését. Ez a pályázati forma mindig is népszerű volt a kis-és középvállalkozások, a feltalálók és a kutatóintézetek körében, és sikerrel szolgálta mind a közfinanszírozású kutatói szféra, mind pedig a vállalati szektor érdekeit, komoly segítséget nyújtott számukra találmányaik nemzetközi vagy európai szabadalmi oltalmának megszerzésében.
Miért fontos az IPARJOG_12 pályázat?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2012 novemberében meghirdetette a magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatására irányuló pályázati felhívását (IPARJOG_12). A pályázat keretében ismét igényelhető pályázati úton támogatás a szellemi alkotások külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez és fenntartásához. A korábbiakhoz képest pozitív fejlemény, hogy a támogatható tevékenységek köre immár a hazai oltalomszerzéssel kapcsolatos költségekre is kiterjed. A támogatások hozzáférhetőségét és hatékony felhasználását segíti elő, hogy a pályázatok értékelése könnyített elbírálású eljárásrendben történik. Bírálóbizottságok elhagyásával valamennyi pályázó pozitív elbírálásban részesül, amennyiben – természetesen az egyéb feltételek fennállás esetén – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által a bejelentés tekintetében kiállított írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés, illetve a nemzetközi kutatási szerv által kiállított írásos vélemény vagy nemzetközi elővizsgálati jelentés pozitív tartalmú.
Milyen feltételekkel kaphatnak támogatást a pályázók?
A pályázónak önrésszel nem kell rendelkeznie, a pályázati felhívásban megjelölt összeghatárig a kedvezményezett az elismert költségei száz százalékának a megtérítését kérheti. Tekintettel arra, hogy míg a pályázat meghirdetésének időpontja az eredetileg tervezetthez képest eltolódott, de 200 millió forintos keretösszeg változatlan maradt, így a korábbiaknál jóval szélesebb kör számára vált lehetővé, hogy vissza nem térítendő pályázati támogatást nyerjen el. Az elmúlt két hónap során mindössze a rendelkezésre álló összeg töredékére nyújtottak be pályázatot. A 2013. június 30-i benyújtási határidőig tehát még bárki számára nyitva áll a lehetőség, hogy szellemi alkotásának hasznosítási esélyeit iparjogvédelmi oltalom megszerzésével növelje.
A hivataluk hogyan segíti a pályázókat?
A pályázati támogatások igénybevételét az SZTNH a maga eszközeivel is mindenben próbálja elősegíteni. Amennyiben a pályázati szándékra utalás történik és a kérelem az egyéb feltételeknek megfelel, úgy az SZTNH szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést akár 15 napon belül is elkészíti, és az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
