Hogyan lehetne megduplázni a hazai sertésállomány számát?

A sertések száma 2 956 000 volt december 1-jén, a júniusi állománynál 43 ezerrel több, míg az egy évvel korábbinál 69 ezerrel (2 százalékkal) kevesebb.

A kormány 2017-ig szeretné megduplázni a hízók számát. Ehhez azonban az is kellene, hogy a kistermelők üzletet lássanak a sertéshizlalásban.

A Kiskőrös melletti Tabdiban lakik Rózinger István, aki ma is tart néhány hízót, de csak a családnak. Azt mondja, hogy felnevelt s leadott több ezer jószágot élete folyamán. Egészen 1989-ig volt jó világ, mert a felvásárló szövetkezet elvitte, majd gyorsan kifizette az állatokat. Utána kezdődött az a felvásárlási mizéria, ami elvette a gazdák tenyésztési kedvét idehaza. Kérdésünkre, mi kellene ahhoz, hogy visszajöjjön a sertéshizlalási kedv, a 70 éves gazda így felelt. Mindenekelőtt támogatás, meg forgótőke. Akinek ugyanis nincs földje, annak drágán, a takarmányboltból kell megvegye a hizlalásra szánt gabonát. Amíg erre nem találnak megoldást, addig marad a szomorú helyzet, s tovább csökken az állomány.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint ahhoz, hogy előbb stabilizálni lehessen a jószáglétszámot, legalább olyan támogatásra lenne szükség, mint Romániában. Ott állatjóléti támogatásra 9 ezer forintot ad a kormány sertésenként. Véleménye szerint a jelenlegi húsárak áfáját 27-ről 10 alá kellene csökkenteni. Elmondása szerint Romániában 9, míg Lengyelországban 7 százalékos a forgalmi adó. Ezzel nem képesek versenyezni a húspiac magyar szereplői.

– Részben emiatt mennek tönkre a nagyhírű hazai húsipari üzemeink, s ezért jelentős a feketepiac – mondja Sákán.

Álláspontja szerint az államnak fel kellene vásárolni legalább 100 ezer tonna kukoricát, melyből azok a tenyésztők igényelhetnének, akik nem rendelkeznek növénytermesztési háttérrel. A gazdák pedig halasztott módon, több hónappal később fizetnének az államnak. Illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai alapanyag-termelőknek a jelenlegi euró túl erős. Miközben az elmúlt hat évben legalább 30 százalékkal gyengült a forint hazai vásárlóereje, addig ez az eurós átváltásban nem mutatkozik meg. Így pedig nehezen tudnak versenyezni a termelők azokkal a holland vagy német gazdákkal, akiknek országaiban a pénzromlás mértéke évente alig 1–2 százalék volt.