Innovációé a jövő a régióban

A Magyar Tudományos Akadémián tartott tanácskozáson azt vizsgálták a résztvevők, járjuk körül, hogy miként lehet elősegíteni Magyarország, Közép- és Kelet-Európa nagyobb szerepvállalását a nemzetközi innovációban? Cséfalvay Zoltán ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy a most elindult, háromhónapos országos konzultációsorozatot egyszersmind tekintsék projektgenerálásnak és projektgyűjtésnek az érdeklődők a 2014-től rendelkezésre álló EU-pénzek lehető leghatékonyabb hasznosítása érdekében. Dicsérte a dinamizálódó start-up világot, megjegyezte, hogy az állam intézményeiben is szükség van innovációra, és a mostani felsőoktatási viták helyett inkább arra kellene fókuszálni, hogy Magyarországot felkészítsék a fokozódó globális versenyre és a gazdaságot kellene erősen bevonni a felsőoktatásba. Egyúttal megpendítette, hogy „az adózási könnyítés tervét a k+f+i esetében nem adtuk fel”, sürgette a közgondolkodás átalakítását úgy, hogy természetes legyen a kiválóság, a kiemelkedő teljesítmény elismerése és honorálása.

Az AmCham csaknem egy éve előterjesztett, 47 pontos javaslatcsomagjával kapcsolatban Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója; az AmCham Innovációs Bizottságának elnöke pozitív fejleményként értékelte, hogy a kormánynak továbbított indítványok több mint 60 százaléka teljesült eddig. Nagyra értékelte, hogy a k+f+i témájában elindult egy konzultációs program, felgyorsultak a szabadalmi eljárások és óriási figyelmet kap a mérnökképzés Magyarországon, ugyanakkor sokat kell még tenni az adminisztrációs terhek csökkentéséért és az együttműködések társadalmi elfogadásáért és ösztönzéséért.

Benkő Vilmos, az AmCham elnöke a befektetőbarát környezet és az átlátható pályázati rendszer kialakítását sorolta a legsürgetőbb tennivalók közé. Szerint a vállalatok igényt formálnak arra, hogy a szakképzésről szabadon dönthessenek. Solti László, a Szent István Egyetem rektora arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a középiskolások nagy része alkalmatlan a felsőfokú tanulmányokra, ha mégis bekerülnek az egyetemre, akkor felzárkóztatási tanfolyamokat kell szervezni részükre. További probléma, hogy nem ismerik a válllalati környezetet és nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással; ezzel szembe kellene nézniük az érintetteknek.

Herczog Edit európai parlamenti képviselő szerint konfliktus vagy technológiafejlesztés vezeti ki a világot a mostani válságból. Az innovációról szólva úgy vélekedett, hogy a siker a legjobb motiváció. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország utolérje a románokat és a cseheket az európai szuperlézer program megvalósításában. Szerinte a régió erősítése ugyancsak prioritást kell kapjon a hazai k+f+i politikában, s reményének adott hangot, hogy talán már három év múlva megváltozik az uniós tagországok állam- és kormányfőinek véleménye és több pénzt szavaznak meg kutatás-fejlesztésre és innovációra. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország utolérje a románokat és a cseheket az európai szuperlézer program megvalósításában, s „adjuk tudtára a világnak, hogy hazánk az ötödik legnagyobb beszállítója az ITER-programnak”.