Nyernek a magyar kutatók

Az EU 2007-ben hozta létre az Európai Kutatási Tanácsot (EKT) a kiemelkedő kutatók, ötletek támogatására, a magas szintű felfedező kutatások ösztönzésére. A fiatal kutatók maximum 1,5 millió euró, a seniorok pedig 2,5, kivételes esetben 3,5 millió euró támogatást nyerhetnek pályázataikkal, hogy csapatukkal együtt megvalósítsák úttörő elképzeléseiket. „Az EKT az európai tudománypolitikában, k+f-ben történelmet csinált az elmúlt években, az EU-nak alig van ilyen sikeres intézménye, mint ez a testület” – hangsúlyozta Kroó Norbert.A magyarok, főleg a fiatal kutatóink rendszerint sikeresen pályáznak, eddig negyvennégyen kaptak támogatást. Kroó Norbert ugyanakkor megjegyezte, hogy lehetne több is a pályázó Magyarországról és a 2004 óta csatlakozott, többi tagállamból. „A tapasztalataink azt mutatják, hogy miközben nyugat-európai tagállamokban nő, ebben a térségben csökken a pályázási kedv, ezen gyorsan és hatékonyan változtatni kell” – mondta. Tovább gondot jelent például Magyarország esetében, hogy a hivatalos felfogás szerint a pályázati pénz a pályázóhoz tartozik, és ha külföldre megy, viszi magával az elnyert támogatást is.

Kroó Norbert szerint a pályázási kedv növelését szolgálná, ha Magyarországon növelnék a kutatási infrastruktúra-beruházások volumenét. Jót tenne az ország megítélésének, ha sikerrel valósítanánk meg az európai szuperlézer programot Szegeden. Az EKT tagjai szerint mindenképpen javítani kell az új tagállamokból pályázó kutatók versenyképességén és a benyújtott pályázatok minőségén.

A jövőt illetően a magyar tudós optimista. 2014-től elvileg 15 milliárd euróra nőhet a tanács kerete, amelynek 2007–13-ra 7,5 milliárd eurót szavaztak meg. Mint mondta, akárhogy is alakulnak a költségvetési alkudozások, „az EKT hétéves kerete aligha lesz kevesebb 12–12,5 milliárd eurónál”.