Orosz üzletben bíznak a magyar gazdák
A valaha jelentős orosz felvevőpiac mára nehezen megközelíthető. Ennek oka részben az, hogy Ororszország nyíltan az önellátás megteremtésére törekszik, másrészt pedig a még meglévő óriási mennyiségi igényeket a hazai agrárium ma már aligha tudja kielégíteni. A tárgyalások ezért a kezdetektől fogva a technológiák, vetőmagok és tenyészállatok exportjáról is szólnak.
A know-how típusú együttműködésben és az integrációszervezés mikéntjének exportjában látja a lehetőséget Csorbai Attila is. A Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke lapunknak kijelentette: „Oroszország egészen biztosan meg fogja valósítani az önellátást, ehhez a politikai szándék, és az anyagi forrás is rendelkezésre áll. Azonban még egy önellátó piacon is van kisebb mennyiségben import. Ennek egyik oka az, hogy időközben az orosz fogyasztói igények mennyiségben és minőségben is növekedtek.”
Csorbai a tenyésztéssel kapcsolatban hozzátette: „az orosz partnerek mindent meg tudnak vásárolni, ami pénzért kapható, ám a szakértelem ott még nem áll rendelkezésre, a tartástechnológia tapasztalatait Magyarország meg tudná osztani az orosz féllel. Ennek révén azonban Magyarország exportlehetőségekhez, például kedvezményes vámtarifákhoz juthatna.”
A BTT elnöke szerint az országnak esélye van csirkével bejutni az orosz piacra, vízibaromfi és pulyka esetében pedig Magyarország az egyik olyan ország, ahol Oroszországhoz viszonylag közel kész integrációk működnek.
Szintén az orosz önellátás céljait szolgálhatja a rendszerváltás után lassan újjáépülő vetőmagkereskedelem is. „Az orosz kapcsolat a régmúltra tekint vissza, ám míg a szocializmus idején komoly exportot bonyolított Magyarország, addig ez a kilencvenes évek közepére – javarészt politikai okokból – minimálisra csökkent. A kilencvenes évek második felétől zajlik a kapcsolatok újjáépítése, amely természetesen sokkal nehezebb, mint elveszíteni egy piacot” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója hozzátette: „mára az orosz piacon jelentősen javult a fizetési morál az akkori állapotokhoz képest, Oroszország pedig a mérete miatt is óriási lehetőséget jelenthet elsősorban a napraforgó és a kukorica esetében.”
A mennyiségekről szólva Ruthner kijelentette: a magyar nemesítő intézetekkel együttműködésben a hazai tulajdonú vetőmag-előállító vállalkozások ma százezer hektárra elegendő mennyiséget szállítanak Oroszországba, amely a hazai árakon számolva 2-4,5 milliárd forintos forgalomnak felel meg. „Ez orosz léptékkel mérve nem számít soknak, de a magyar cégek ezt a mennyiséget nem tudnák eladni a belső piacon” – tette hozzá Ruthner Szabolcs, aki szerint a limitet így sem az orosz igény, hanem a magyar szállítási kapacitás jelenti.
Már száznál több az auditált exportőr
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára két évvel ezelőtti moszkvai útja után lapunknak még hatvan auditált hazai exportőrről számolt be, azóta ez a szám meghaladta a százat. Kardeván akkor is azt mondta: „annyit nem tudnánk szállítani, amennyi lefedne egy ekkora piacot. Amiben nagyobb segítséget nyújthatunk, az a technológiák szállítása” – fogalmazott lapunknak az államtitkár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.