BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kérdéses a déli gázfolyosó sorsa

Komoly veszélybe is kerülhet a déli gázfolyosó ötlete, ha még túl sokáig várat magára az azeri Sah Deniz konzorcium által meghozandó végleges pénzügyi döntés. Az időhúzás növekvő költségeket vonhat maga után, főleg, ha az európai pénzügyi válság rosszabbodik

Egy hónap múlva dől el, hogy az azeri Sah Deniz gázmező beruházás második szakasza megvalósítása után mely konzorcium hozhat évi 10 milliárd köbméter azeri földgázt Európába. A déli gázfolyosóval kapcsolatos tárgyalások az érintett cégek között lassan egy évtizede tartanak, de Azerbajdzsán még nem hozta meg a Sah Deniz II-vel kapcsolatos végső döntését.

Pedig Európának pedig feltétlenül szükséges van gázimport növelésére, és bár az unió az orosz forrásokról való leszakadást hangoztatja, az Északi Áramlat sikeresen működik, és megépülése után biztosan a Déli Áramlat sem áll majd üresen. Korábban az európai gázigény növekedését jósolták au elemzők, később pangást, legutóbb pedig enyhe, de biztos emelkedést prognosztizálták. Tény, hogy az atomerőművek leszerelése és a zöld energia hódításának botladozása, valamint a szén-dioxid kibocsátási előírásoknak való megfelelés a földgázt helyezi előtérbe. A nem-hagyományos gáztermeléssel kapcsolatos viták folyamatosak. Ha el is indul a termelés Európábnan, arra még várni kell.
Akárhogyan is, az EU-nak biztosítania kell gázforrásait, hiszen világpiaci versenyképessége múlik a gáza minőségén és árán. „Globálisan az igénynövekedés az ellátásbiztonságot veszélyezteti és az árra való hatása miatt a gazdasági versenyképességünket is” – véli Günther Oettinger európai energiabiztos a Natural Gas Europe online lap cikkében. E kontextusban az EU-nak minél gyorsabban meg kellene hoznia a déli gázfolyosóval kapcsolatos döntéseit, hacsak nem nő túl nagyra a három fő kockázati tényező egyike Anthony Livanios, az Energy Stream CMG vezérigazgatója szerint. Az első gond az lehet, hogy az azeri végleges pénzügyi döntés késedelme felgyorsítja a gazdasági és geopolitikai költségeket, így veszélybe kerül az európai energiabiztonság. Ehhez hozzátartozhat a Sah Deniz konzorcium két legnagyobb tulajdonosa, az azeri állami SOCAR és a brit BP egyet nem értése.

Másodjára, az orosz Gazprom, a Déli Áramlat projekt vezetője hivatalosan már decemberben elkezdte a vezeték építését. Szeretne minél hamarabb elkészülni az építkezéssel. Ezzel geopolitikai előnyre tesz szert, mert míg a konkurens Nabucco West és a Transz-Adriai vezeték (TAP) a szerződéseknél és a tervezgetésnél tart, a Gazprom kézzelfogható eredményeket mutat fel.

Az is előfordulhat, hogy az eurózóna válsága tovább mélyül, a további bizonytalanság pedig veszélybe sodorhatja az azeri déli gázfolyosó megnyitását, megdrágítja a beruházást és gyengíti a politikai érdekérvényesítést. Ezt Európa nem akarhatja, hiszen a déli gázfolyosó célja többek között pont ennek az ellenkezője.

Az erős török marok

A TANAP (Transz-Anatóliai vezeték) is lényeges eleme a déli gázfolyosónak. A törökországi szakasz nélkül ugyanis nem kerül az azeri gáz a TAP-hoz, Ankara pedig ki is használta a helyzetét és jó sokáig váratta Bakut a gázkereskedelmi engedélyekkel. E tárgyalások lezárásával született meg az új vezeték, a TANAP ötlete is, amely az akkor még hosszabbra tervezett Nabucco helyzetét nagyban rontotta, hiszen mellette elavulttá vált.

Ez az új felállás kényszerítette az európai uniós versenyzőt arra, hogy lerövidítse az útvonaltervet, ekkor született meg az olcsóbb Nabucco West terve.

Ez az új felállás kényszerítette az európai uniós versenyzőt arra, hogy lerövidítse az útvonaltervet, ekkor született meg az olcsóbb Nabucco West terve. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.