Az Avis Budget Group budapesti központja a társaság EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióban tevékenykedő érdekeltségeinek nyújt HR, ügyfélszolgálat, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokat. A bővítés kétirányú lehet, egyrészt további földrajzi régiók kiszolgálását kezdhetik meg a magyarországi létesítményből, másrészt a már most is végzett feladatok köre növekedhet nagyobb hozzáadott értéket jelentő műveletekkel – tette hozzá a cégvezető.
A szakember szerint egyre nehezebb megtalálni a megfelelően képzett munkaerőt, ugyanis a piac telítődik. A verseny kiéleződik és a központok növekvő igénye könnyen egy felfelé mozgó bérspirált hozhat létre, ami az egész ágazatnak gondot jelenthet itthon, hiszen csökkenhet az árelőny – mutatott rá Villányi Péter. „Jelenleg ott tartunk, hogy a szolgáltató központokban dolgozó jól képzett, nyelvet beszélő fiatalok munkaerőköltsége nagyjából akkora Magyarországon, mint Portugáliában, ahol a magas miatt csökkentek a jövedelmek ebben a szegmensben” - vázolta a helyzetet az Avis Budget Group BSC ügyvezető igazgatója. A munkaerő-gondot enyhíthetné, ha csökkenne a Budapest-központúság. Ennek feltétele azonban, hogy a vidéki városokban is rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra, ami főként az irodaellátottságot, illetve a könnyű megközelíthetőséget jelenti.
Az IBM Magyarország két szolgáltató központot üzemeltet nálunk, amelyekben jelenleg már többezren dolgoznak – közölték lapunk érdeklődésére a cégnél. A társaság 1997-ben alapított, informatikai szolgáltatásokra specializálódott székesfehérvári létesítményében tavaly zárult le egy jelentős bővítés, a 2010-ben indult folyamat eredményeként 450-el nőtt a központ munkatársainak száma.
A 2004-ben létrehozott, Budapesten működő IBM International Shared Service Centerben (ISSC) is folyamatos a felvétel a bővülő igények miatt, a létszám az elmúlt közel tíz évben a tizenhétszeresére nőtt. A székesfehérvári központba a komplex feladatok ellátásához szükséges szakembereket meg lehet találni az ismert csatornákon keresztül az IBM tapasztalatai szerint. A budapesti szolgáltató központba is általában olyan munkatársakat keresnek, akik az angol mellett legalább még egy idegen nyelvet beszélnek. A tapasztalatok szerint a pályázók többsége pályakezdő, és inkább projektmenedzsment állásokra, illetve inkább csak angol nyelvtudást igénylő pozíciókra jelentkeznek, azonban ilyen lehetőségekből általában kevesebb van a társaságnál.
Ma már nem a bérszínvonal vagy az infrastruktúra az elsődleges szempont, amikor helyszínt választanak egy szolgáltató központnak, hanem a megfelelő számú, képzett szakember – számolt be a tapasztalatokról Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke. Bár az elmúlt években válságállónak bizonyult Magyarországon a szolgáltatóipari szektor, a képzés területén komoly problémák vannak, ebben a potenciális versenytársakhoz képest gyengék vagyunk és egyre gyengébbek leszünk – állítja a HOA elnöke.
Elég csak arra gondolni az ágazat számára kulcsfontosságú nyelvtudás kapcsán, hogy csökken a nyelvoktatás óraszáma. A gazdaság modernizációjához képzett emberekre van szükség, belőlük pedig kevés van, és közülük is sokan külföldre mennek a nagyobb jövedelem reményében.
Mivel a hazai szolgáltató központok főként exportra dolgoznak, a gazdasági visszaesés nem érintette olyan súlyosan őket, jelentős leépítésekre nem került sor. Sőt, ahogy az amerikai és nyugat-európai cégek tovább keresik a költségcsökkentés, a konszolidáció lehetőségeit bővültek a magyarországi központok feladatai – közölte Suhajda Attila.
A sok jogszabályi változás, a bizonytalan gazdasági környezet azonban nem kedvez ennek az ágazatnak, a korábbi évek lendülete ugyan kitart, de egyelőre nem látszik, hogy mitől indulna be komolyabb fellendülés. A magyarországi szolgáltató központok száma 70 felett van Suhajda Attila becslése szerint, és mintegy 30 ezren dolgoznak ezekben a létesítményekben.
Leszakadóban az élmezőnytől?
A Gartner elemzése szerint Magyarország Csehország és Szlovénia mellett továbbra is az élbolyhoz tartozik az informatikai piac fejlettsége és kilátásai szempontjából a régióban. A kulturális hasonlóság, valamint a jó közmű- és távközlési infrastruktúra fontos szerepet játszott abban, hogy az országban az 1990-es évek közepétől számos szolgáltató központot hoztak létre. Azonban a kutatócég tavaszi elemzése szerint a kiszámíthatatlan politikai, illetve jogszabályi környezet rontja a versenyhelyzetet, erre utal az is, hogy a magyar piacot külön alszegmensbe sorolták a két vezető országhoz képest. A hazai munkaerő 23 százaléka beszél angolul, a felsőoktatásban résztvevők mintegy harmada pedig a hiányzó nyelvvizsga miatt nem kaphatta meg diplomáját.
