Közel 5900 cég dobta be a törölközőt

Az adatok azokat a szakmai véleményeket támasztják alá, amelyek szerint a piac szereplői között nőtt azok száma, akik bíznak vagy legalábbis reménykednek fennmaradásukban, a gazdasági növekedés beindulásában, és szűkült azok köre, akik feladták a versenyt. A megelőző két esztendőben (2011–2012-ben) még összesen 49 703 cégvezető döntött úgy, hogy végelszámolással „lehúzza a rolót”. Kétségtelen, hogy közülük többen új cégtáblával vagy más piaci szegmensben próbáltak ismét megkapaszkodni. Ha ez mégsem sikerül, a korrekt vállalkozó végelszámolással, azaz fizetési kötelezettségeinek teljesítésével, üzleti partnereivel való megegyezéssel szünteti meg cége tevékenységét.

A végelszámolás lényegében a cég utolsó székhelye szerint illetékes cégbíróság előtt folyó nemperes eljárás. Az eljárás megindításáról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választ ja ki a végelszámolót; de erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseket, kiegyenlíti a tartozásait, szükség esetén értékesíti a vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon azonban a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki.

Tavaly és ebben az évben több helyen változtak a végelszámolás szabályai. Az Országgyűlés a 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) 2012. márciusi módosításával hatályon kívül helyezte a kényszer-végelszámolási eljárás szabályait, a cégbíróság ugyanakkor a gazdasági társaságokkal szemben új fizetésképtelenségi, úgynevezett kényszertörlési eljárást folytathat le. A módosítást követően a kényszertörlési eljárásban már nem szerepel a hitelezői igény nyilvántartásba vétele. Amennyiben a felszámolási költségek fedezetére minimálisan elegendő vagyona van a társaságnak, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez, ellenkező esetben törli a céget. A törléssel egyidejűleg a cégbíróság az egyedüli vagy többséggel rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a jövőbeni cégalapítástól. A kényszertörlési eljárás alá került cég további gazdasági tevékenységet már nem folytathat. A társaság törlését követően a legalább többségi befolyással rendelkező taggal, részvényessel, illetve vezetővel szemben kártérítési jellegű per indítható.

A Cégtörvény 2012. november végi módosítása kimondja: a cég adószámának a NAV általi jogerős törlését követő 15 munkanapon belül a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a gazdasági társaságot, majd megindítja ellene a kényszertörlési eljárást. Fontos tudnivaló még: a végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló köteles teljesíteni a cég adókötelezettségeit, és 30 napon belül az adóhatóságnak át kell adnia a cég iratait.

„A végelszámolás hosszadalmas eljárás, hiszen a törvény is három évet ad a lebonyolítására. Ez idő alatt számos váratlan esemény befolyásolhatja a sikeres befejezést. Nem véletlen, hogy a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át. A z előrelátó vállalkozó üzletfele kiválasztásakor tájékozódik partnere pénzügyi és jogi státuszáról. Ebben segít bőséges információ szolgáltatásával portálunk, amelyen mintegy félmillió cég több mint egymillió ügyéről kaphat részletes tájékoztatást az érdeklődő. A végelszámolások mellett összesen 12 állami forrásból származó nyilvános elmarasztalásról informálódhat” – fűzi a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

A portál részletezett adatai szerint az első félévben az összes végelszámolási eljárás 45 százalékát (2658) fővárosi cégek kezdeményezték. Ennek ellenére – az új cégalapításoknak köszönhetően (3535) – a működő vállalkozások száma Budapesten 259 750-re bővült.

További tíz nagyvárosunk közül hatban érvényesült hasonló tendencia, azaz csökkenő cégbezárás mellett – ha kis mértékben is – szélesedett az élő cégek köre. A legnagyobb mértékben Szegeden, ahol 95 társaságot végelszámoltak, számuk viszont 279-cel gyarapodott. A csongrádi városban június végén 12 848 vállalkozást tartottak nyilván. Szám szerint a legtöbb cég (15 580) viszont Debrecenben található; itt 105 végelszámolás mellett 163-mal növekedett az „életben lévők” sora. Pécsen az első félévben 110 végelszámolást regisztráltak, ennek ellenére a város cégvilágát a k orábbi szinten (11 735 vállalkozás) tudták tartani. Miskolcon és Győrben viszont ezt nem sikerült megvalósítani: Borsod fővárosában ugyan mindössze 71 cég végelszámolására került sor, az élő vállalkozások száma mégis 232-vel zsugorodott (10 912). Hasonlóan Győrben, ahol a 99 végelszámolás után 41 névvel már kevesebb szerepel a cégjegyzékben. Tízezer vállalkozásnál kevesebbet tartanak nyilván Nyíregyházán (8850), Kecskeméten (8668), Szombathelyen (5226) és Székesfehérváron (8208); ezekben a városokban, az első félévben lényegében sikerült szinten tartani, vagy kissé bővíteni a cégek számát.

A vállalkozási térkép arról is tájékoztat, hogy az első félévben mind a tizenkilenc megyében csökkent a piacról végelszámolással kivonult cégek száma. Ennek is köszönhetően jelenleg mindössze öt térségben működik kevesebb vállalkozás, mint egy évvel korábban. Kettő kivételével – Nógrá d és Tolna – valamennyi megyében meghaladja a tízezret az életben lévő gazdasági társaságok száma. A legnagyobb súllyal szereplő Pest megyében az elmúlt hat hónap alatt 828 cég indított végelszámolást, újak alapítása révén viszont a vállalkozások száma összességében 1832-vel nőtt (94 349 működik). Tavaly még Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt a második helyen a cégek számát illetően, az idén viszont 25 016 működő vállalkozásával Bács-Kiskun mögé szorult; utóbbiban 25 164-re nőtt az élő gazdasági szervezetek száma. Hajdú-Bihar megyében jelenleg 24 353 céget tartanak nyilván, 255-tel többet, mint egy évvel ezelőtt. Köszönhető ez annak is, hogy a tavalyi első félévi 804-gyel szemben az idén mindössze163 cég „dobta be a törülközőt” végelszámolással.