BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Adók fenyegetik a beruházásokat

A távközlési ipar képviselői szerint túlzott adóterhek nehezítik az ágazat szereplőinek helyzetét, ami veszélyezteti a további fejlesztéseket is. Tovább hódít a mobiltechnológia, már másfélszer annyi mobilinternet-előfizetés van, mint vezetékes széles sávú

Új időszámítás kezdődött a hazai távközlési cégek életében augusztus elsejével, jelentősen megemelkedett ugyanis a nem magánszemélyek, vagyis a cégek, intézmények esetében fizetendő távközlési adó mértéke. Az SMS-ek után és hívások esetén percenként az eddigi két forint helyett hármat kell majd fizetniük, míg az adó felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra nőtt. Különösebb fantáziára nincs szükség ahhoz, hogy beleéljük magunkat a távközlési cégek menedzsmentjének helyzetébe a változás kapcsán, annál is inkább, mert az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elég markánsan megfogalmazta véleményét az adóemeléssel kapcsolatban másfél hónapja, amikor nyilvánosságra került a kormány terve.

Az IVSZ reakciója alapján nem könnyű eldönteni, hogy a változás bejelentésének módja, vagy maga a ténye váltotta ki a nagyobb felháborodást az ágazatban. Az iparági szervezet szerint ugyanis hiába tették világossá a kormányzati szereplők a szektorral folytatott szakmai egyeztetések során, hogy a távközlési ágazatot érintő jogszabály módosításokról a szegmens szereplőit is megkérdezik, ez nem következett be. Gyakorlatilag tehát teljes meglepetésként érte tehát a távközlési vállalkozásokat az adóemelés bejelentése.

Az augusztus elején életbe lépett újabb változás egyébként azt jelentette, hogy egy éven belül harmadszor változtak jelentős mértékben az iparág adóterhei. A vezetékes szolgáltatók számára a távközlési mellett a közműadó jelent számottevő terhet, de a mobilszolgáltatások esetében is elmondható, hogy évek óta nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas az állami elvonás mértéke. Ezt támasztja alá az AT Kearney tanácsadócég májusi felmérése, amely szerint a magyarországi átlagos percdíj 40 százaléka adóból, járulékból és különböző hatósági díjakból áll, ami a legmagasabb érték Európában.

Nos, a vészharangok megkongatása ezúttal nem használt, a kormány nem napolta el az adóemelést, amelynek hatásai egyelőre bizonytalanok. Az mindenesetre jelzés értékű, hogy a legnagyobb hazai távközlési cégnél, a Magyar Telekomnál alaposan megemelték a fizetendő adóra vonatkozó előrejelzést, miközben az EBITDA prognózist rontották. A vállalat számításai szerint az idén a korábban bejelentett 20 milliárd forint helyett mintegy 25 milliárd forintnyi távközlési adót fizetnek majd, jövőre pedig 28 milliárd forint körül alakulhat ez a tétel. A magasabb adóteher meghatározó szerepet játszhat abban, hogy a várakozások szerint a cég EBITDA eredménye nagyjából 9-12 százalékkal csökken 2013-ban 2012-höz képest, szemben az év elején prognosztizált 4-7 százalékos visszaeséssel. Ami viszont pozitív jel lehet, hogy az erre az évre jelzett bevételi és beruházási terveket nem módosította a cég az adóemelés miatt. Igaz, a társaság az idén a múlt évhez képest várhatóan 5 százalékkal kevesebbet, 87 milliárd forintot fordít fejlesztésre. A Magyar Telekom beruházási terveiben meghatározó szerepet játszik a 4G-s hálózat kiépítése, legutóbb július közepén jelentették be, hogy számottevően bővült a technológiával lefedett terület.

Az már más kérdés, hogy a többi mobilcég, illetve vezetékes távközlési szolgáltató hogyan reagál majd a növekvő adóteherre, milyen jellegű fejlesztések maradnak el. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke egy korábbi interjúban utalt arra, hogy a távközlési szektort sújtó adóterhek miatt a hazai cégek anyavállalatai könnyen úgy dönthetnek, hogy máshol kezdenek komolyabb fejlesztésekbe, illetve nálunk később valósítanak meg olyan beruházásokat, amelyek tovább növelik a szolgáltatások minőségét vagy éppen a sávszélességet. Sőt, az IVSZ elnöke szerint akár az újabb frekvencia tenderekből származó bevételekre is hatással lehet a megnövekedett adóteher.

A fejlesztések esetleges elmaradása azért is jelenthet komoly gondot, mert a szélessávú internet hozzáférések számának növelése például nem csak a felhasználói élmény javítása miatt szükséges, de a Világbank elemzése szerint 10 százalékpontos fejlődés a szélessávú penetrációban 1 százalékot meghaladó GDP növekedést eredményezhet, vagyis az országnak is érdeke.

Márpedig ebben a mutatóban még van hova fejlődni, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint június végén alig valamivel több, mint kétmillió szélessávú vezetékes internet előfizetés volt az országban, ez nagyjából 90 ezres növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

Figyelembe véve, hogy a becslések szerint nagyjából 4,5 millió háztartás van Magyarországon, a penetráció még az ötven százalékot sem éri el, miközben egyes skandináv országokban 80 százalékos, vagy afölötti. Persze a vezetékes technológia helyett a felhasználók többsége már a mobilnetet választja, júniusban már 3,5 milliónál is több mobil internet előfizetést tartott számon az NMHH, ami egymillióval több, mint egy évvel korábban. Igaz, az aktív, tehát ténylegesen használt hozzáférések száma csak 2,66 millió volt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek