Cégvilág

Fordulat jöhet a lánctartozás elleni harcban

Jelentősen felgyorsulhat a vitás ügyek rendezése az építőiparban a jövő hét elejétől, megkezdi ugyanis működését a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz). A testület eljárása a vitás építkezés helyszíne szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy az MKIK-nál kezdeményezhető.

A tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) augusztus 12-én megkezdi működését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint. Az építésügy területén kialakult lánctartozások csökkentése érdekében létrehozott TSzSz független szervezetként az MKIK mellett működik. Helyettes vezetőjét, Csermely Gábort és a meghirdetett pályázat alapján kiválasztott 121 tagját az igazságügyi szakértők közül Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már kinevezte, vezetőjének és további tagjainak kinevezése folyamatban van.
A TSZSZ eljárása a vitás építkezés helyszíne szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy az MKIK-nál kezdeményezhető.

Az építésügyi lánctartozások visszaszorítása érdekében született törvény alapján a TSZSZ a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó kérelme alapján ad szakvéleményt a teljesítésigazolás kiadhatóságával összefüggő vitás ügyekben. A dokumentum kiadásának gyakori, sokszor indokolatlan késleltetése, megtagadása a lánctartozások kialakulásának egyik oka.

A jogalkotó célja, hogy az ilyen ügyek nagy része lehetőleg a bíróság elkerülésével, a TSZSZ által kiadott szakvéleményben foglaltaknak megfelelően megoldódjon. Ha ez mégsem így történik, a vállalkozó a számára kedvező szakvélemény birtokában a neki járó pénz kifizetését a bíróságon nagyobb eséllyel érvényesítheti.

A bíróság a felperes vállalkozó kérelmére már a per kezdetén elrendelheti a vitatott összeg kifizetését. Az is kedvező fejlemény a pénzére váró számára, hogy a bírósági ítélet előzetesen végrehajtható, és az ilyen perek a kiemelt perekre vonatkozó gyorsító szabályoknak megfelelően zajlanak, így előreláthatóan befejezésük nem tart majd évekig.

A TSzSz eljárását a vitatott összeg 1 százalékának megfelelő eljárási díj, maximum 450 ezer forint megfizetésével, valamint az eljárás iránti kérelem-nyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni a területi kamaránál vagy a szervezetnél. Az adott ügyben a szakértői szerv vezetője által kijelölt három igazságügyi szakértő jár el. A szakvéleményt 30, bonyolultabb ügyben 60 napon belül, helyszíni szemle lefolytatása után adja ki a szervezet.

A becslések szerint a hazai építőipari vállalkozások helyzetét rendkívüli módon megnehezítő lánctartozások értéke elérheti a 400 milliárd forintot is. Iparági szakértők egyébként az új szervezet kapcsán egyelőre nem is ennek a hatalmas tehernek az eltűnésével számolnak, hanem inkább azt várják, hogy lassabban termelődjön újra ez az összeg.

A hazai építőipar a 2006 óta tartó mélyrepülés után az elmúlt hónapokban életjeleket adott magáról, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban az egy évvel korábbihoz képest 11,2 százalékkal nőtt a szektor termelése, az első öt hónapban pedig 7,5 százalékos volt a bővülés. Bár a szakértők szerint közel van a trendforduló, a magasépítési ágazat szerződésállományának csökkenése figyelmeztető jel.

tszsz lánctartozás építőipar
Kapcsolódó cikkek