Tigáz: kevesebb beruházás

A Tigáz Zrt. az elmúlt év egyik nagy vesztese volt az energia-szolgáltatás piacán: üzemi eredménye 17 milliárd forintnál is nagyobb mínuszt mutatott, adózás előtti és mérleg szerinti eredménye pedig még nagyobb mélységbe zuhant. „A Tigáz számos lépést tesz veszteségei csökkentésére: módosítja a gáz beszerzési szerződéseit, lefaragja a működési költségeit, az eddiginél hatékonyabban kezeli a kintlévőségeit, a beruházásait pedig ésszerűsíti” – válaszolt a Világgazdaságnak Száraz Gábor.

A csoport szóvivőjétől megtudtuk, hogy elbocsátásokra eddig nem volt szükség. Ezt a cég igyekszik minden eszközzel megelőzi és elkerülni, de a jövőt illetően e téren nem adhat garanciákat, főként annak tükrében, hogy jelenlegi tarifái nem tükrözik a költségeit. A társaság néhány éven belül méltányos profitabilitást kíván elérni – hangsúlyozta a szóvivő.

A nyereségesség persze beruházásokat és fejlesztéseket is feltételez, a takarékoskodás mellett is. Mint megtudtuk, a Tigáz beruházási tervei a cash flow-jához igazodva 2010-2012 között évi 8,2 milliárd forintot tettek ki, 2013-2016 között pedig évi 5,2 milliárdot, vagyis a korábbinál mintegy 27 százalékkal kevesebbet. A biztonsággal és ellátásbiztonsággal kapcsolatos beruházásokat, valamint a minőségi szolgáltatáshoz szükséges beruházásokat a társaság természetesen kiemelten kezeli. 

A hazai gáz- és áramszolgáltatók költségeiben számottevő tétel az ügyfélszolgálati irodák fenntartása. Erre vonatkozó kérdésünkre a szóvivő leszögezte, hogy az ügyfélszolgálatok esetében a Tigáz elsődleges szempontja a minőségi kiszolgálás és a fenntarthatóság. Ezt szolgálja, hogy októbertől lehetőség nyílik más közműszolgáltatókkal való együttműködésre, ekkor megoszlik a szolgáltatók között az ügyfélszolgálati irodák bérleti és működési költsége.

Ám októbertől összességében így is nőni fog a Tigáz ügyfélszolgálati rendszerének működési költsége, mert 48 új ügyfélszolgálati irodát nyit, és további 84 panaszfelvételi ügyfélszolgálati pontot létesít.Száraz Gábortól ugyanakkor nem kaptunk választ néhány, üzleti titoknak minősülő kérdésre, például a cég gáznagykereskedelmének nyereségességére, vagy arra, hogy kötne-e le kapacitásokat az épülő, magyar-szlovák gázvezetéken. Arra csak a befektető válaszolhat, hogy a Tigáz ki kíván-e vonulni az egyetemes piaci gázszolgáltatásból a hatósági árképzés módja miatt.

A 2013-as előrejelzés a Tigáz számára nem bíztató, megelégedettségre nem ad okot. „Továbbra is a minőségi szolgáltatás fenntartására törekszünk, és a törvényi előírások szerint fejlesztjük ügyfélszolgálatunkat. Ez persze emeli a működési költségeket, ami a díjcsökkentéssel együtt negatívan hat a várható üzleti eredményre. Minden bizonnyal a további díjcsökkentésnek is komoly hatása lesz az ágazatra az elkövetkező években” – közölte Száraz Gábor.

Keményedő feltételek

ATigáz tapasztalatai szerint a gáz B2B piacán az idén tovább fokozódott a korábbi évek erős versenye, ami erősen megmutatkozott az eladási árakban is. A vevők részéről a gázkereskedő kiválasztásakor az ár minden eddiginél fontosabb szerepet játszott, míg az egyéb szerződéses paraméterek valamelyest háttérbe szorultak. Folytatódott az a tendencia is, hogy a cégek egyre nagyobb arányban a TTF spot piaci árazást preferálják, a hagyományos orosz képletes olajár indexált termék kárára. A vevők emellett évről-évre jobban egyre később választják ki a következő gázévi szolgáltatójukat.