Exportból él a magyar gyógyszeripar

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 2011-ről 2012-re ugyan tovább tudták növelni árbevételüket, de a 4,21 százalékos növekedés jóval alatta marad az egy évvel korábbi, 15,3 százalékos bővülésnek. Tavaly ráadásul a 2005-ös szint alá csökkent az iparág itthoni árbevétele, ami jelenleg a teljes forgalom kevesebb, mint 18 százaléka. A 2012-es 996 milliárd forintos árbevételből 821 milliárd forintot az exportpiacokon realizáltak a cégek, míg a magyarországi értékesítés csupán 175 milliárd forintot tett ki.

Az évről-évre emelkedő összárbevétel mellett az utóbbi években a magyarországi értékesítésből származó árbevétele jellemzően stagnált vagy csökkent: 2000-ben a szektor termékeinek kétharmadát, 2009-ben már több mint háromnegyedét külföldön értékesítette, az exportból származó árbevétel 2012-ben már meghaladta az összárbevétel 82 százalékát. A magyar gyógyszercégek fejlődésüket így kizárólag az exportnak köszönhetik. Miközben a Századvég kutatása szerint a bruttó hozzáadott érték (GVA) 3,7 százalékát négy, hazai termelőkapacitással rendelkező cég, a Richter, az Egis, a Teva és a Sanofi adja.

Míg az új, innovatív termékek forgalmára a fiskális okok miatti kedvezőtlen befogadás-politika hat negatívan (lásd interjúnkat a 4. oldalon), addig a generikus portfólió forgalmát az árletörő intézkedések, ezen belül is főként az úgynevezett vaklicit veti jelentősen vissza. Azzal, hogy a leggyakrabban szedett gyógyszerek gyártóit rendszeres árcsökkentési licitre kényszeríti csak tavaly a betegek hét, a gyógyszerkasszának pedig 28 milliárd forintot spórolt az egészségbiztosító. A vaklicit azonban másik oldalról teljességgel kiszámíthatatlanná és ezzel tervezhetetlenné teszi a piacot, miután a magyarországi gyógyszergyárak portfóliójuk jelentős részének félévente át kell esni ezen az eljáráson. Ezen kizárólag a termék ára a meghatározó, és ebben a versenyben a világszínvonalú körülmények között világszínvonalú készítményeket gyártó cégek sokszor alulmaradnak a sokszor ismeretlen ázsiai gyártókkal szemben. Az árspirállal elért extrém alacsony árak pedig már devalválják a gyógyszer, a kezelés értékét.

Történik mindez annak ellenére, hogy a kormány már három gyógyszercéggel is stratégiai megállapodást kötött. Tavaly még Orbán Viktor írta alá az első szerződést a Richterrel, idén májusban megszületett a megállapodás a TEVA-val, majd a Sanofival is. A kormányfő, illetve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár is hangsúlyozta, milyen kitüntetett szerepe is van a magyar gazdaságon belül a gyógyszeriparnak, illetve mekkora szerepe van abban, hogy bekövetkezzen és tartós legyen a növekedési fordulat.

A hazai gyógyszerforgalommal kapcsolatos tendenciákat látva sok jóra egyelőre nem számíthatnak a magyar piacon tevékenykedő gyógyszercégek: a prognózisok szerint idén tovább folytatódik a mélyrepülés, és a gyógyszertárakon keresztül bonyolított értékesítés a tavalyi 469 millió forintról 445 milliárd forintra csökken, ami 5,5 százalékos visszaesést jelent. Igaz, 2011-ről 2012-re 9,9 százalékos volt a gyógyszertári értékesítés csökkenése.

Annak ellenére, hogy a gyógyszeripar meglehetősen sok nehézségbe ütközik Magyarországon, a beruházások tekintetében a magyar gyógyszercégek nem veszítették el a lendületüket. A hazai piacon elért árbevétel-csökkenés ellenére 2012-ben ugyannyit fordítottak beruházásokra, mint egy évvel korábban: 80 milliárd forintot. A beruházások idei összesítése még nem készült el, egyelőre csak az biztos, hogy jóllehet vélhetően nem érik el a Richter, az TEVA és az Egis tavalyi gigaberuházásainak értékét, tovább folytatódtak. A TEVA például 361 millió forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében, aminek köszönhetően saját forrásaival együtt 1,8 milliárd forintot fordít az úgynevezett flexibilis gyártási feltételek kialakítására. A cég augusztusban elnyerte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól „A hónap beruházója” címet.
Októberben adják át a tervek szerint az Egis új, összesen 4,6 milliárdos összköltségű hatóanyag-technológiai kutató- és fejlesztő központját, amelynek kialakításához 1,1 milliárdot adott az Európai Unió és a magyar állam.

Könnyen lehet, hogy az Egisnek ez lesz az utolsó magyarországi beruházása, az idén százéves vállalat ugyanis várhatóan száz százalékban a jelenlegi többségi tulajdonosához, a francia Servier csoporthoz kerül, amely a közelmúltban tett vételi ajánlatot a cég teljes részvénypakettjére, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyta az ügyletet.