Cégvilág

Németh Lászlóné: előnyhöz jutnak a közbeszerzéseken a kkv-k

Az új magyar közbeszerzési törvény megteremtette a lehetőségét annak, hogy az uniós szabályok keretei között a magyar cégek, elsősorban a kkv-k előnyösebben férjenek hozzá a közpénzek felhasználásához - mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a nemzetközi közbeszerzési konferencián, csütörtökön Budapesten.

A kkv-kat különösen a határon átnyúló, elsősorban innovációkat tartalmazó közbeszerzéseken hozza a jelenleginél előnyösebb helyzetbe az az uniós irányelvjavaslat, amelyet a jövő év elején fogadhat el az Európai Parlament - erről Joaquim Nunes de Almeida, az Európai Bizottság közbeszerzési igazgatóságának vezetője beszélt a konferencián.

A miniszter kiemelte még az új törvényből, hogy az uniós közbeszerzési értékhatár alatti eljárások lényegesen egyszerűbbek lettek, továbbá 30 százalék előleg is adható a nyertes vállalkozásnak. A lánctartozás felszámolását szolgálja az az előírás, amely két lépcsőben juttatja díjához a fővállalkozót. Az elsőben az alvállalkozók díját kapja meg, és ha igazolja azok kifizetését, akkor jár neki a saját teljesítménye utáni díj.

Magyarországon a közbeszerzések értéke eddig a bruttó hazai termék (GDP) 5 százaléka volt. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke elmondta, hogy az idei év első nyolc hónapjában darabszámban 38 százalékkal, míg értékben 44 százalékkal nőttek a közbeszerzések a múlt év hasonló időszakához képest - tette hozzá az elnök.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt a követelményt emelte ki, hogy az uniós források elköltése - a közbeszerzéseken keresztül - átlátható és takarékos legyen. A korrupcióval kapcsolatosan pedig úgy vélte, hogy az nem igényel innovációt, és így rontja a versenyképességet. Fontosnak tartotta azt is, hogy a kkv-k - a kamara segítségével - ismerjék meg a közbeszerzési szabályokat és lehetőségeket.

Joaquim Nunes de Almeida 2009-es adatokat idézett: akkor az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések értéke 420 milliárd euró volt, és ez a közösséghez tartozó országok GDP-jének 3,6 százalékát adta. A teljes közbeszerzés azonban ennél jóval több, 2300 milliárd euró volt, amely az egyesített GDP 19,9 százalékát tette ki.

Két éve tart az új uniós közbeszerzési irányelv előkészítése, már túl vannak minden egyeztetésen, és jövő januárban az Európai Parlament is igent mondhat rá. Ezt követően már csak az Európai Tanács jóváhagyása szükséges a hatályba lépéshez. A tagállamoknak két évük lesz az átvételre, és onnan számítva újabb négy év múlva teljesen elektronikusak lesznek az unióban a közbeszerzések.

Az új szabályok egyszerűbbekké és rugalmasabbakká teszik a közbeszerzési eljárásokat - tette hozzá az igazgató. Így például több lesz a tárgyalásos eljárás, kevesebb dokumentum kell az ajánlattételhez, illetve a meghívásos eljárásoknál 40-ről 30 napra csökken az ajánlattételi határidő. Előnyben részesülnek azok, akik környezetvédelmi szempontból adnak jobb ajánlatot, illetve hátrányos helyzetű csoportból származó munkavállalókkal végzik el a feladatot.

Az igazgató elmondta még, hogy külön irányelv szabályozza a jövőben a koncessziókat, amelyek kiterjednek a szolgáltatásokra is. A jogorvoslat azonban a közbeszerzéseknél alkalmazott lesz a koncessziós eljárásokban is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek