Andrej Babis a Trumphoz fűződő barátságában bízik, hogy megússza a fejmosást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsehország „valószínűleg” nem fogja teljesíteni a NATO azon célkitűzését, hogy a katonai kiadásokat a GDP 2 százalékára emelje idén, vallotta be Andrej Babis miniszterelnök egy vasárnap megjelent interjúban. Úgy véli azonban, hogy ennek ellenére megúszhatja Donald Trump haragját, mert egyike az utolsó olyan európai vezetőknek, akik nyíltan támogatják az amerikai elnököt.

„Trumpista vagyok – nyilatkozta a brit Financial Timesnak. – Ötször találkoztam vele, mások gyakran bíráltak emiatt, de az előnyömre kell hogy váljon” – tette hozzá.
Kérdés, hogy igaza lesz-e, az európai szövetségesek ugyanis aggodalommal várják a NATO július elején Ankarában rendezendő csúcstalálkozóját, tartanak tőle, hogy megkapják a magukét a védelmi kiadások és amiatt, hogy nem támogatták kellőképpen az iráni háborút.
Andrej Babis ostorozza az EU-t és Ukrajnát
A lap szerint Babis hivatalba lépése óta Európa legfőbb potenciális bajkeverőjévé vált, elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság 2028-tól induló hétéves költségvetési tervezetét, és kritizálta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat, amelyeket Kijev szerinte soha nem fog visszafizetni.
A brit lapnak adott interjúban is ostorozta az EU intézményeit, amiért dekarbonizációs törekvéseikkel a szakadékba taszították az európai gazdaságot.
Az EU most valószínűleg ugyanazon az úton jár, mint a vége felé a Római Birodalom
– jelentette ki.
Az autópálya-építés más kategória
Ami a védelmi kiadásokat illeti, azt mondta, hogy „mindent megtesznek” a 2014-ben elfogadott vállalások teljesítése érdekében, amelyket Trump nyomására és az ukrajnai háború miatt tavaly végre minden tagállam teljesített.

Emlékeztetett azonban, hogy a kormánya költségvetési hiánnyal küzd az EU-párti elődje túlköltekezése miatt.
A kormány által februárban beterjesztett
költségvetési tervezet szerint ugyan a védelmi kiadások a GDP 2,1 százalékát teszik ki,
de ebben szerepel a Prágát a lengyel határral összekötő autópálya megépítésének költsége is.
Bár az autópálya stratégiai fontosságú, Babis is elismerte, hogy valószínűleg nem számít bele a NATO-szabványok szerinti alapvető védelmi kiadásokba, így Csehország azon kevés tagállam egyike lesz, amelyek nem teljesítik a 2 százalékos célt.
A cseh elnök sem ért egyet
Babis azonban hangsúlyozta, hogy Prága elkötelezett amellett, hogy 2035-re az új célkitűzésnek megfelelően a GDP 3,5 százalékára növelje a védelmi kiadásokat.
Úgy véli azonban, hogy
a NATO-szövetségeseknek inkább a képességek fejlesztésére kellene összpontosítaniuk, mint a kiadási célokra, amelyek könnyen manipulálhatók.

„Ha csak százalékokról beszélünk, akkor nem tudom, mennyire növeli ez valóban Európa védelmi képességeit” – fogalmazott.
Azzal érvelt, hogy a szövetségeseket meg kellene nyugtatnia, hogy előző hivatali ideje, 2014 és 2021 között megduplázódtak a cseh védelmi kiadások, a hangsúlyt
- a légvédelemre
- és a hadsereg nehézpáncélos brigádjának
modernizálására helyezte.
Petr Pavel cseh elnök nem ért egyet Babis politikájával. Már márciusban, a költségvetés aláírásakor is figyelmeztetett, hogy a katonai kiadások nem állnak összhangban a növekvő biztonsági fenyegetésekkel és a NATO-kiadási kötelezettségvállalásokkal.
Egy szintén a Financial Timesnak adott interjúban pedig figyelmeztette Babist, hogy közeli kapcsolatuk nem menti majd meg attól, hogy Trump és a többi tagállam éles bírálatokat fogalmazzon meg az ankarai csúcson.






