Régiós elsők vagyunk az élelmiszerbiztonság terén

Az Egyesült Államok vezeti az élelmezésbiztonsági világranglistát, míg Magyarország a 107 fejlett, illetve fejlődő országot rangsoroló felmérés első harmadában, a 28. helyen szerepel – derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített összeállításból. A tekintélyes londoni gazdaságkutató cég 27 különböző mérőszám alapján rangsorolta az országokat abból a szempontból, hogy azok polgárai mekkora mértékben és milyen árszint mellett jutnak hozzá a megfelelő tápértékű, biztonságos élelmiszerekhez.

Az EIU által az országok rangsorolására kidolgozott globális élelmezésbiztonsági index (Global Food Security Index – GFSI) három alindexből tevődik össze. Az egyik az élelmiszerek megfizethetőségét veszi figyelembe, vagyis azt, hogy az egyes országokban milyen árszint mellett lehet megvásárolni az élelmiszereket. Itt olyan mérőszámokat összesít az EIU, amelyek például azt mutatják be, hogy az élelmiszerre költött összegek mekkora hányadát jelentik a háztartások költéseinek, illetve mekkora a mezőgazdasági termékekre kivetetett vámok mértéke, vagy mekkora állami támogatást kapnak a gazdák. A második alindex az élelmiszerek hozzáférhetőségét a fizikai elérhetőség szempontjából vizsgálja. Itt például azt tekinti át az EIU, hogy milyen az adott ország élelmiszerellátásának szintje, milyen fejlettségű az agrárszektor infrastruktúrája, vagy mennyire ingadozó a mezőgazdasági termelés mértéke. A harmadik alindex az élelmiszerek minőségét és biztonságát veszi figyelembe. A minőségi szempontoknál azt tekinti át a londoni kutatóintézet, hogy mennyire változatos és tápértékben gazdag a lakosság átlagos étrendje az adott országban, míg a biztonság terén például az ivóvíz elérhetőségét, illetve az élelmiszerbiztonságra felügyelő hatóságok meglétét vizsgálja.

A ranglistavezető Egyesült Államokat a dobogó másik két fokán Norvégia és Franciaország követi. Magyarország 28. helyével a felmérésben szereplő hét kelet-közép-európai ország közül a harmadik legjobb helyezést érte el, miután Csehország (23. hely) és Lengyelország (27.) megelőzi, azonban Románia (33.), Szlovákia (37.), Szerbia (49.) és Bulgária (51.) hátrébb szerepel a rangsorban. Az összesített indexben a 28. helyre úgy került Magyarország, hogy két alindexben, az élelmiszerek megfizethetőségét, illetve minőségét, biztonságát rangsoroló listákon egyaránt a 25. helyet foglalja el, viszont az élelmiszerek hozzáférhetősége szempontjából 38 ország is megelőzi hazánkat. Ennek fő oka az, hogy a hazai mezőgazdaság termelési eredményei 1990-2010 között jelentősen ingadoztak. A felmérésből kiderül az is, hogy az élelmiszerek minősége, biztonsága terén Magyarország érte el a legjobb helyezést a kelet-közép-európai országok közül.

A globális élelmezésbiztonsági indexet – ami idén második alkalommal jelent meg – az Economist Intelligence Unit a DuPont megbízásából állította össze. Az amerikai központú vegyipari konszern szerint ugyanis a globális élelmezésbiztonság javítása érdekében olyan mutatószámokra van szükség, amely alapján konkrétan mérhető az élelmezésbiztonság, illetve a helyi szintű beruházások hatása. Ez ugyanis a DuPont szerint elősegítheti a világ növekvő népességének élelmezéséhez, az éhezés elleni küzdelemhez szükséges megalapozottabb döntések, intézkedések meghozatalát.

„A DuPont a globális élelmezésbiztonság javításáért való erőfeszítések keretében elkötelezettséget vállalt az élelmiszerbiztonság fokozásáért is, amire jelentős összegeket áldoz a kutatás-fejlesztési tevékenységeinek keretében. Annak fontossága mellett ugyanis, hogy elegendő mennyiségű élelmiszerhez jusson a világ népessége, a vállalat azt is kiemelten lényeges szempontnak tartja, hogy az elérhető élelmiszerek biztonságosak is legyenek a környezet, a felhasználók és a fogyasztók szempontjából” – mondta Rácz István. A hazai növényvédőszer-piac tizedét lefedő DuPont Magyarország Kft. mezőgazdasági üzletágának marketing igazgatója kiemelte: a növényvédő szerek kifejlesztésénél a DuPont maximálisan arra törekszik, hogy termékeinek ne legyen negatív hatása a környezetre, a felhasználókra, vagyis a permetezést végző gazdákra, illetve a fogyasztókra. Ha például egy hatóanyagjelölt nem felel meg a fentieknek, akkor abból soha nem lesz termék.
 

Világgazdaság Online-->