A hetekig tartó vizsgálatok végül azt állapították meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban a koraszülés, az alacsony születési súly, az alapbetegségek, illetve az ebből adódó rosszabb életkilátások és a bakteriális fertőzés okozta járvány egyaránt szerepet játszottak a kicsik halálozásában.
A helyzet pedig az, hogy Magyarországon a gyermekek 7-9 százaléka koraszülöttként jön világra. Az Európai Unióban ez az arány átlagosan 6 százalék körül mozog, a skandináv országokban pedig csak 3-4 százalék körüli. Az idő előtti születést okozhatja a terhesség alatti dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás, a higiénia hiánya, a terhesgondozás elmulasztása is.
Így annak ellenére, hogy az orvostudomány egyre nagyobb sikereket ér el még az igen kis súlyú koraszülöttek megmentésében, csodákra még ma sem képes. A koraszülöttek mintegy 16 százaléka nincs 1500 gramm, amikor megszületik, a speciális orvosi ellátásnak köszönhetően azonban a speciális koraszülött osztályokon, a Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) kezelt újszülöttek túlélési aránya, 97,5 százalék. Így annak ellenére, hogy a koraszülések aránya 1990 óta nem csökkent érdemben, mégis kevesebb korababa hal meg, mint évekkel ezelőtt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint jelenleg országosan összesen 31 fekvőbeteg-ellátó PIC és 2 PIC-szakambulancia foglalkozik a koraszülöttek speciális ellátásával, amelyből 9 Budapesten található, és ezek folyamatosan emelkedő számú, tavaly már csaknem 12 ezer koraszülöttet láttak el.
