Új ország állna atomhatalomnak a világ egyik legrobbanékonyabb pontján, és szupergyorsan megteheti

A világon jelenleg kilenc ország rendelkezik atomfegyverekkel. Most – amikor a hidegháború óta nem látott mértékben felszaporodtak a találgatások a harmadik világháború kirobbanásának lehetőségéről – komolyan felmerült az igény, hogy csatlakozzon hozzájuk még egy állam. Ahol ez a téma korábban tabunak számított, mégpedig a világ egyik legrobbanékonyabbnak számító régiójában. Ha elszánják magukat, nem kérdés, hogy nagyon gyorsan atomfegyverük lesz.

A világon jelenleg összesen több mint 12 ezer atomtöltet állomásozik valahol. Az újabb fejleményben nem az az érdekes, hogy a számuk szaporodhat (szaporodhat amúgy  is) – amennyi már létezik, az bőven képes elpusztítani az emberi civilizációt. Hanem az, hogy az érdemi atomdöntés meghozására képes szereplők száma növekedne – részben erről szól a dolog a hírekben felbukkant országban is, ahol nem ismeretlen a technológia és az atomernyő.

Atomfegyverek: ezek az országok birtokolják a tölteteket, és ennyit

A Hiroshima for Global Peace atomfegyver-ellenes japán civil szervezet 2025. januárjában frissített összesítése szerint a világ atomhatalmai jelenleg ennyi atomtöltettel rendelkeznek:

Gyors összegzés: a továbbra is lehengerlően domináns két szuperatomhatalom tölteteinek száma csökkent, de ez még a globális végösszeg szempontjából sem feltétlenül hoz majd mérséklődést, hiszen Kína és India megállíthatatlanul buzog előre. Az atomfegyverek nem visszaszorulnak a világban, hanem szétterülnek. A kilenc atomhatalom mellé pedig bejelentkezőben van egy tizedik is. 

Mielőtt náluk termünk, még egy fontos megjegyzés: nemcsak a töltetek száma számít, hanem végső soron a képesség a célba juttatásukra. Az atomhatalom-jelöltnek olyan szövetségese van, amely ezzel a képességgel minden kétséget kizáróan rendelkezik, de...

Az atomhatalmak hálója egyúttal a világkonfliktusok szövevénye

Ha végigtekintünk a jelenlegi atomhatalmak listáján, arra jutunk, hogy geopolitikai értelemben mindegyik terhelt valamilyen jelentős konfliktussal-feszültséggel, amelynek a másik oldalán egy vagy több másik atomhatalom van,

• beleértve az atomhatalom-aspiráns Iránt is, amely Izraellel kerül időnként komoly összeütközésbe. 
• Indiának és Pakisztánnak egymással van elszámolni valója, az előbbi pedig Kínával sincs kifejezetten stabil baráti viszonyban.
• A britek és a franciák az ukrajnai konfliktus szegélyén találták magukat, a másik oldalon Oroszországgal (sőt visszatérően úgy viselkednek, mintha a közepén lennének).
• Az USA geopolitikai viszonya az Oroszországgal szövetkező Kínával Tajvan miatt válik visszatérően feszültté.

Az Egyesült Államok viszonyát ugyanakkor ki-kipattanó villámok jellemzik ugyanennek a térségnek egy másik régiójához is. Ezzel helyben vagyunk.

Az atomfegyverek, az USA, Korea és a soha véget nem érő fegyverszünet

Nem közismert, de aki nézegetett kínai háborús filmeket, az tudja, hogy a Koreai-félsziget szétszakadása két államra a kínai és az amerikai hadsereg közti öldöklő harcokban fogant. Az amerikaiak – akik tulajdonképpen ENSZ-zászló alatt itt vereséget szenvedtek – ezt nem nagyon tartják számon. Kim Dzsongun Észak-Koreája és a kínaiak annál inkább – hadseregeik genezismítoszának alapját képezi az amerikaiak elleni sikeres harc, ahogy az amerikaiaknál a Japán és Németország felett aratott győzelem.

Számon tartják más módon a dél-koreaiak is, ők pedig azért, mert a két óriás és egy kisebb kommunista szomszéd árnyékában, és a Szovjetunió összeomlása óta is 

habár az amerikai atomfegyvereket 33 évnyi jelenlét után 1991-ben kivonták az országból, amely 1953. július 27. óta áll tűzszünetben Észak-Koreával, békekötés azóta sem volt.  

Elég-e a „kiterjesztett elrettentés”?

A feszültség a két Korea közt állandó, a dél-koreai média fő témái közül sohasem tűnnek el az észak-koreai katonai fejlesztések, rakétakísérletek és diplomáciai, katonai kapcsolatok hírei. A „kiterjesztett elrettentés” az amerikai atomerő részéről a dél-koreai állam létének alapeleme. A változás: ezt egyre kevésbé tartják elegendőnek, miközben a veszélyes északi szomszéd atomarzenált épített fel és rakétatechnikájának tökéletesítésén dolgozik.

Nem, nem arról van szó, hogy a dél-koreaiakban az keltett volna félelmet, hogy a januárban hatalomra lépett Donald Trump amerikai elnök alatt az USA gyakorlatilag kivonult az európai katonai konfliktusból. 

Az igény, hogy a Koreai Köztársaságnak az amerikai védernyőn túl saját, fizikailag is helyben jelen lévő atomfegyverekre volna szüksége, jóval korábban megjelent már. A jelenlegi világpolitikai környezetben azonban – gondoljunk csak az észak-koreai fegyverek és katonák megjelenésére Oroszországban vagy Kim Dzsongun demonstratív pekingi látogatására – ez az igény felerősödött, és már messze nem tabu Dél-Koreában erről beszélni.

– fogalmaz a DefenseNews katonapolitikai szakportál véleménycikkében Zdenek Rod.

Dél-Korea rendkívül gyorsan képes lenne atomfegyvert kifejleszteni – nem ez a kérdés

A hatályos dél-koreai doktrína erős elrettentő elemeket tartalmaz, „de egyik sem képes teljesen megoldani a nukleáris egyensúlyhiányt” – folytatja a szerző. Az előzetes csapás tökéletes hírszerzést igényel, a rakétavédelmet túl lehet terhelni nagy mennyiséggel vagy fejlett manőverező rendszerekkel, és az északi rezsim megsemmisítésével való fenyegetés azt a gyors eszkalációt kockáztatja, amelyet Szöul remél elkerülni. 

Technológiai értelemben a nagyon előrehaladott iparral rendelkező, 50 milliós Dél-Korea viszonylag gyorsan képes lenne nukleáris fegyvert fejleszteni: fejlett nukleáris ipara és hordozórendszerei megadják számára azt, amit a szakértők „nukleáris készenlétnek” neveznek – vagyis a képességet arra, hogy gyorsan bombát építsen, ha úgy dönt – értékel Rod.

A súlyos korlátok a jogiak és a politikaiak.

Az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság közötti polgári nukleáris megállapodás tiltja Dél-Koreának az újrafeldolgozást vagy a dúsítást. Washington valószínűtlen, hogy változtatásokat engedélyezne, akár legközelebbi szövetségesei számára. Amint Szöul a bomba felé mozdulna, nemzetközi elszigetelődést és súlyos gazdasági következményeket kockáztatna – véli a szakszerző.

– következtet. Ennek ellenére az atomhatalommá válásról komolyan folyik a dél-koreai vita, figyelik, mi történik a világban és a régióban, és adott esetben gyorsan képesek lépni.