BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most mutatták meg először Magyarország új négysávos gyorsforgalmi útját: két régiót kötnek össze vele – itt hasítja majd át a Tiszántúlt

A kormányzat Mezőberényben egyeztetett a helyi képviselőkkel. A beruházás a Tiszántúl keleti külső gyűrűjének kulcsszakasza, amely hosszú távon Szegedet és Debrecent köti össze négysávos, emelt sebességű útvonallal.

Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára Mezőberénybe látogatott a Tervezési Fórum keretében, ahol a Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti 2-szer 2 sávos közúti gyorsforgalmi kapcsolat fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások kerültek a középpontba. A fórumon bemutatták a projekt előrehaladását és terveit a helyi képviselő-testület tagjainak – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium. Mindez a Tiszántúl szempontjából bír nagy jelentőséggel. 

Tiszántúl, Pántya József
Tiszántúl: itt hasítja majd át a vadonatúj 2-szer 2 sávos gyorsforgalmi / Fotó: Szarvas Ádám / Építési és Közlekedési Minisztérium, Facebook

Pántya József elmondta, hogy a fejlesztés célja egy külső közúti gyűrű Tiszántúlon belüli szakaszának létrehozása, amely a Szeged–Debrecen-tengelyt köti össze, tágabb értelemben pedig

a dél-alföldi és észak-alföldi térség közötti 2-szer 2 sávos, emelt sebességű közúti kapcsolatot teremti meg.

A beruházás jelentősen javítja és gyorsítja a térség közúti közlekedését.

A mostani egyeztetések fontos mérföldkövet jelentenek a következő tervezési fázisok előkészítésében, és biztosítják, hogy a beruházás a helyi igényekkel összhangban valósulhasson meg. A cél változatlan: egy hosszú távon fenntartható, a térség egészét szolgáló közúti infrastruktúra létrehozása.

Négysávos autópályával kötik össze a két magyar nagyvárost

Októberben számoltunk be arról, hogy gőzerővel zajlik az M47-es tervezése: a Berettyóújfalu–Körösladány közötti szakasz kétszer két sávra bővítésének előkészítése kapcsán Szeghalmon zajlott egyeztetés a nyomvonalról a gazdákkal. Az M47-es projektje egyébként majdnem napra pontosan egy éve is kiemelt téma volt Békéscsabán, amikor Lázár János ott járt. 

Akkor arról beszélt, hogy Békéscsaba nem lehet B kategóriás város, és nem szorulhat be Debrecen és Szeged közé. Ezen a ponton jelentette be az új út építését, az M47-es négysávosítását. Arról is egyezség született, hogy amikor ezt megkezdik, valamikor 2026–2027-ben, akkor először

  1. Békéscsaba és Szeghalom között indul a bővítés, 
  2. majd a második etapban Szeghalom és Berettyóújfalu között.

Októberben Lázár János új részleteket árult el. Az építési és közlekedési miniszter felidézte, hogy 2022-ben az volt a személyes célkitűzése, azért ment a kormányba, hogy áttörést érjen el a 47-es négysávosításában. Az M44-esét akkor már elrendelték, de az M47-esét még nem. 

Szerinte Békéscsabát ki kell szabadítani a bezártságból, részben Arad és Nagyszalonta irányában, részben Debrecen, részben Kecskemét és részben Szeged irányában is. Szeged irányában járható, hiszen Hódmezővásárhelytől négysávos, de itt, Békéscsabán is kell majd négysávosítani, és elkerülők is kellenek.

De az első pont az, hogy a 47-est Mezőberényig és északról Berettyóújfalutól Körösladányig elkezdik négysávosítani. Lázár János jelezte, hogy négy részre osztotta fel a 47-es 85 kilométerét, a két első részt pedig elkezdik építeni. Tízmilliárd forintba kerül csak a tervezés, amire a pénzt megszerezték. 

A forrás a nagyszalontai M44-es összekötőre is megvan. Elkezdték a kiviteli terveket megcsinálni, az érintett településeknek ezeket prezentálják is, 2026–2027-ben meglesznek. Ezt a szakaszt – amely a 47-es négysávosítása a nagy turbókörforgalommal Mezőberényig és Berettóújfalutól Körösladányig, ennek a 85 kilométernek az első és az utolsó pontja – el tudják kezdeni 2026–2027-ben, és 2028–2029-ben lehet megkezdeni a Mezőberény–Körösladány részt, amelyet nehezebb négysávosítani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.