Mintegy felére zsugorodott a legális dohánypiac októberben a jövedéki statisztikái szerint. Az ősz második hónapjában mindössze 529 millió szál cigarettát adtak el a gyártók. Ez az idei legalacsonyabb havi adat. Tavaly októberben, valamint 2010 és 2011 szeptemberében is bőven 1 milliárd szál fölött volt a fogyasztás. Idén októberig 8,1 milliárd darab fogyott, míg tavaly összesen 12,5 milliárd szál.
Amióta július 1-től már csak a nemzeti dohányboltokban lehet legálisan cigarettát vásárolni, még nem volt olyan hónap, amelyben 1 milliárd szál felett lett volna a fogyasztás, pedig például 2012-ben inkább az a hónap volt a kakukktojás, amikor nem lépték át ezt a szintet. A dohánytermékek után szeptemberben az év legmagasabb jövedéki adóbevétele (36,2 milliárd forint) gyarapította a költségvetést, míg az októberi bevétel 28,8 milliárd forintot tett ki. A két hónap adatai összesen 5 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal haladják meg az elmúlt év azonos időszaki adatait, tehát a jövedéki adóbevétel növekedett. Ez azonban annak köszönhető, hogy 2012 szeptemberében csak 472 millió szál fogyott, de akkor a jövedéki emelése miatt bespájzoltak a gyártók.
A dohánypiac zsugorodásának egyik oka, hogy települések százaiban még mindig nem lehet legálisan cigarettát vásárolni, mert kijelölt árus sincsen. Ezt próbálja meg újfent orvosolni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. azzal, hogy tegnap kiírták a negyedik körös trafikpályázatokat 992 településre. Többnyire olyan falvakról van szó, ahol eddig a megemelt árrés ellenére sem volt pályázó, ezért kérdéses, hogy ezúttal miért lenne. Egy budapesti, egy debreceni és egy paksi, valamint hat balatoni koncesszió is szerepel a listán. A vállalkozók január 17-ig töprenghetnek, utána 30 vagy 60 nap, mire megszületik a döntés. Ha valamennyi koncessziós jog gazdára találna, akkor már mintegy 6200 nemzeti dohánybolt működhetne az országban. Az elbírálási szempontok nem változtak, a jogszabályok azonban igen.
Jövő nyártól ugyanis új dohányboltot már nem lehet nyitni másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül. Szintén korlátozza a trafikosok lehetőségeit, hogy 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletbe (például Tesco) nem költözhetnek be, valamint a benzinkút is tiltott területnek számít. Bár a 20 évre aláírt koncessziós szerződések még semmilyen területi szabályt nem tartalmaztak az adott településen belül, a kormány szerint az intézkedés a meglévő koncessziós jogokat semmilyen formában nem érinti, éppen ezért az államnak semmilyen kártérítési kötelezettsége nincsen.
A tiltást azzal indokolta Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, hogy a hipermarketekben, plázákban, benzinkutakon működő 200 dohánybolt a piaci forgalom 17 százalékát lefölözte. Ezzel szemben 2500 trafik a megélhetés határán van. Ellenzéki politikusok szerint viszont korábban olyan szerződéseket kötöttek a vállalkozókkal, amelyek kimondják, hogy az államnak körülbelül 1,9-4,6 millió forintot kell fizetniük trafikonként, amennyiben a koncessziós szerződés megszűnése nem a trafikos kihágásának következménye.
OKSZ: mindenki bukott
A 2014-es költségvetés 932 milliárd forint jövedéki adóbevétellel számol, ami 15 milliárd forinttal kevesebb az ideinél. „A dohánytermékek után a jövedéki adóbevételek 35,9 százaléka keletkezik. A bevételeken belül a cigaretta 77 százalékot tesz ki, amely közel 8 százalékpontos csökkenést jelent a bázisévi előirányzathoz képest” – áll az elfogadott törvényjavaslatban. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetésére 506 millió forintot szavaztak meg. A dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díja elnevezésű sorban pedig 826 millió forint szerepel. Az OKSZ szerint mindenki bukott az új trafikrendben: a költségvetés mellett maguk az új trafikosok, ráadásul, ahogyan az várható volt, a piacukat vesztő régi árusok is.
