Pénz a hazai földhőprojektekhez

Három fő területen lehet pályázni arra a mintegy 9 millió euróra (2,7 milliárd forintra), amelyből az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmusának keretében a geotermiához kapcsolódó, hazai célok valósíthatók meg. Ezen belül azonban csak egy terület (összesen 6,3 millió euró értékben) szolgál közvetlenül zöldenergia hasznosítási célt – konkrétan a meglévő távhőrendszerek geotermikus fűtésre való átállítását –, a másik kettő keretében elkölthető 2,7 millió euró zöldenergiához kapcsolódó propaganda-célokra, illetve ösztöndíjra fordítható. Utóbbi részeként reykjavíki geotermikus posztgraduális képzésre is igényelhető pénz.

Az erről tartott sajtótájékoztatón Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára elmondta, hogy tavaly a távhőtermelésre használt energiahordozókon belül 0,41 százalék volt a geotermikus energia. A megújuló energia cselekvési terv szerint a hőtermelésben a megújuló energiaforrások arányát 12-ről 32 százalékra kell növelni, miközben a teljes hőenergia-felhasználás 2030-ig 20-23 százalékkal esik. „A geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 petajoule-ról 14,9 petajoule-ra, azaz a kiinduló érték több mint háromszorosára nő 2020-ig” – idézi az államtitkárt az MTI. A pályázati felhívások tervezetének társadalmi vitája december 8-án zárul.

A 2016-ig szóló programban összesen felhasználható, mintegy 70 millió eurót Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. Az EGT alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor és a kedvezményezett országok között. Magyarország a donor országokkal közösen tizenkét fejlesztendő területet határozott meg, ezekhez kijelöltek felelős program operátorokat is. A megújuló energia program operátora a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. lesz.

A rendezvényen Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter elmondta, hogy országában 10-ből 9 háztartást már a föld hőjéből nyert energiával fűtenek. A magyar-izlandi geotermikus együttműködés példájaként a szentlőrinci és a miskolci projekteket emelte ki. Az Izlandi Nemzeti Energiahatóság ügyvezetője, Gudni A. Johanssen szerint bár jelentős beruházásokra van szükség a geotermikus és a megújuló energiaforrások hasznosításához, de hosszabb távon egyértelműen érzékelhető gazdasági előnye. Izlandon 50 százalékkal kevesebbet kell fizetni a fűtésért.

A magyarországi adottságok jobb kihasználását célozta a csak harmadsikert hozó pályázat is, amelynél a felkínált három koncessziós területből – Ferencszállás, Jászberény, Kecskemét – csak a jászberényi iránt volt érdeklődés. (A négy szénhidrogén területből háromra.) A pályázatokat legkésőbb 2014 február közepéig bírálják el. Azokra a területekre, amelyekre nem érkezett pályázat, a bányászati hivatal új eljárásrend szerint kíván pályáztatni.

Hatalmas kockázatok

Magyarországon 2011 végén mintegy 1300 geotermikus kút létezett, ebből azonban csak 595 működött. Adottságaink jobb kihasználásához jobb körülmények is kellenek: megfelelő hőpiac, a tevékenység fenntarthatósága (a kinyert víz visszasajtolása), és a földhő hasznosítására ösztönző bányajáradék, minderről Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója beszélt a közelmúltban egy konferencián. Mint rámutatott, az új beruházásokat nehezíti azok kockázatos volta: egy kutatófúrás 500-700 millió forintba kerül, vagyis ennyit veszít a vállalkozó, ha a fúrás eredménytelen. A tevékenységet tehát támogatni kell.