Körvonalazódik, mire mennyi jut

A Heves Megyei Önkormányzat az elmúlt esztendő decemberében fórumsorozatot rendezett a 2014–2020-as időszakra vonatkozó megyei szintű tervezésről. A járási központokban tartott eseményeken ismertették a Megyei Területfejlesztési Program jelenlegi, még az Európai Unió által jóvá nem hagyott változatát. Ebből kiderül, hogy mely kistérségnek mennyi pénz juthat, s milyen fejlesztési célokra mekkora összegeket szántak. A program természetesen még módosulhat a beérkező vélemények alapján.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az egri nyitókonferencián kifejtette, hogy a megyei szint sokkal jobb tervezés és pályázati elbírálás szempontjából, mint a régió. A 2014–2020-as időszakban a hazai fejlesztési források hatvan százalékát gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre fordítják majd. Kulcskérdés lesz a hatékonyság, hogy milyen projektek valósulnak meg végül a közel 7200 milliárd forintból. Heves megyében a gazdasági tengelyhez tartozó vidékeken a versenyképesség megőrzése lesz a cél, míg Észak- és Dél-Hevesben elsősorban az infrastruktúra építése, továbbá az ipartelepítés. Heves megyének a Területi és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 41,5 milliárd forint jut majd, de a cégek, civil szervezetek és vállalkozások természetesen az ágazati operatív programokból is részesülhetnek majd. A tervek szerint a Heves megyei TOP-keretből 20 milliárd forint jut majd a megyei gazdaság fejlesztésére, 15,3 milliárd a kistérségeknek, 6,3 milliárd forint pedig Eger integrált fejlesztési stratégiájának megvalósítására. A kistérségi pénzből Egernek nem juttatnak forrást. Szabó Róbert fölhívta a figyelmet arra, hogy a cégek nem voltak aktívak a tervezésben, írásba nem adták az elképzeléseiket, a 841 megkeresett vállalkozás csupán 49 projektötletet vonultatott föl. A 120 önkormányzat több mint 1200 beruházási javaslattal állt elő, akkora összegben, amely jóval meghaladja a TOP kereteit.

Domján Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Területrendezési Osztályának vezetője ismertette a TOP prioritásait. A legfontosabb a térségi gazdaságfejlesztés lesz, amelyre a források közel harmadát szánják, a befektetők és a lakók számára is vonzó településfejlesztési célokra, illetve alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre megközelítőleg a pénzek ötöde-ötöde jut majd. A pénzek 8–12 százalékát a társadalmi befogadás javítására, városkörnyéki beruházásokra, humánerőforrás-fejlesztésre és foglalkoztatásösztönzésre tervezik elkölteni.

A gazdaságfejlesztési részprogramról Göndör J. Tibor, a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség ügyvezetője beszélt. Az előadásából kiderült, hogy az összehangolt turisztikai fejlesztésekre, attrakciókra, illetve szálláshelyek bővítésére, szolgáltatásjavításra 5,8 milliárd forintot biztosíthatnak. Az élelmiszer-feldolgozó iparra – ebben helyet kap egyebek között a borászat is – kétmilliárd forintot szán a megye, míg üzleti környezet fejlesztésére, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésére, iparterületekre, innovatív vállalati tevékenységre, befektetés- és beruházásösztönzésre 5,7 milliárdot irányoznának elő. A helyi gazdaság alternatív megoldásokkal történő fejlesztésére, azaz a piacra jutás segítésére, a közfoglalkoztatás támogatására, rendezvényekre másfél milliárdot költenének. Kétmilliárdot terveztek a megyei foglalkoztatást segítő, életminőség-javító intézkedésekre, azaz a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának javítására, képzésekre, a munkaerő mobilitásának növelésére. Közel 2,6 milliárdot szánnak a bölcsődék, óvodák, családi napközik kapacitásnövelésére, fejlesztésére, ezzel segítve a nők visszatérését a munkaerőpiacra.

A kistérségi részprogramról Domján Róbert lapunknak elárulta, hogy főként a városokat célozzák meg a térségi szerepkör erősítése című fejezettel, a városi funkciók bővítésére 2,6 milliárd forintot terveznek, a kisléptékű településfejlesztésre pedig 7,76 milliárdot. Utóbbiban alsórendű utak felújítására nem lehet majd pályázni, csupán belterületiekre, azokra is csak akkor, ha gazdasági érdek fűződik hozzá.

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági-beruházásaira előreláthatólag közel hárommilliárd forint juthat. Egészségügyi, szociális és egyéb közszolgáltatások bővítésére, javítására 1,13 milliárdot terveztek, míg a szoft programokra, a képzésekre, a munkába állás segítésére nyolcszázmillió forintot gondolnak a kistérségekben. A brüsszeli jóváhagyás után februárban véglegesítik majd az operatív programokat.

Kevesebb forrás lesz vidékfejlesztési célokra

Vágner Ákos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója a vidékfejlesztési forrásokra hívta föl a figyelmet. Mint mondta, a Közös Agrárpolitika keretében az unió kevesebb pénzt szán közvetlen mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztésre, ám hazánknak több forrás jut, mint korábban. A vidékfejlesztési alapban (EMVA) ugyanakkor 11 százalékkal kevesebb pénz lesz. Ebből tudásátadásra, mezőgazdasági üzemek fejlesztésére, élelmiszerláncok szervezésére, mezőgazdasági területek, erdők megtartására, az erőforrások hatékonyságának növelésére, a társadalmi befogadás erősítésére lesznek pályázatok. Átalakul az agrár-környezetgazdálkodási program, amely előírás-alapú lesz, eltérő vállalási feltételeket választhatnak majd a gazdák.