válság Ukrajnában és Ukrajna kapcsán sokfelé számolgatnak. Londoni elemzők szerint 30 milliárd dollár külső segélyre lenne szükség a következő hónapokban, Kijevben most beérnék 25 milliárd dollárral is. Azt viszont eddig senki nem számolta ki, hogy mit kezd a válságban lévő ország a tervezett gázhiánnyal. Tegnap ugyanis Kijevben bejelentették, hogy az Oroszországból vásárolt gáz mennyiségét az ötödére csökkentik, a Gazpromtól az eddig naponta vett 147 millió köbméter helyett beérik 28 millióval is. A döntés hátterében az állhat, hogy Moszkva már többször jelezte, ha minden kötél szakad, behajtja a több milliárd dolláros ukrán gáztartozást.
A Kreml tegnap mást is üzent Kijevnek és egyben Brüsszelnek is. Azt, hogy félti az Ukrajnában élő orosz állampolgárok biztonságát, bizonyítékaik vannak ugyanis arra, hogy szélsőségesek akciókat hajtanak végre az oroszajkúak ellen. A Kijevben tárgyaló Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője erre nem reagált, azt azonban közölte: Oroszországnak engednie kell Ukrajnát azon az úton haladnia, amelyet magának választ. Éppen ezzel van a legtöbb gond, hiszen Ukrajnában minden átmeneti és ideiglenes. Igaz, kedden elkezdődött a május 25-re kiírt előrehozott elnökválasztás kampánya, amelyen az ellenzék egyik vezéralakja, Vitalij Klicsko mindenképp indul, de nagy kérdés, hogy Moszkva tervez-e politikai-diplomáciai blokádot ennek megnehezítésére.
A lakosság folytatja az élelmiszerek és az üzemanyag felvásárlását, nagyobb hiányokról egyelőre nem érkezett hír. Az ország keleti, főleg oroszok lakta részén nagy a feszültség, míg a nyugati felében szinte minden településen megalakultak az ideiglenes ellenzéki vezetésű helyi hatalmak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.