A Globális Innovációs Indexből az látszik, hogy nem állunk túl rosszul, de nem is vagyunk olyan jól, amint ahogy azt szeretnénk. A K+F-re a legtöbbet a Volkswagen, a Samsung, a Microsoft és az Intel költ a világon. A jó cégek sokat költenek K+F-re – hangsúlyozta.
 
A Google például a K+F tevékenységéből 70 százalékot költ arra, hogy az alapvető üzleti funkciókat fejlesszék, 20 százalékot arra, hogy a jövőbe mutató irányokat fejlesszék, 10 százalékot pedig arra, aminek semmi köze a Google alaptevékenységének, de azt gondolják, hogy meghatározó lesz a világon. Ilyen például a vezető nélküli autó. Ebből is látszik, hogy ez nem költség, hanem hosszú távú – fejtegette Korányi.
 
A NIH elnöke szerit inkább a felhasználói oldalt szeretnék támogatni. Nem azt kell támogatni, aki például a képzést nyújtja, hanem aki felhasználja.
 
A startupok a magyar GDP-nek egy nagyon pici részét jelentik, mégis azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos terület - fogalmazott. Ezek azok a vállaltok, akik gyors növekedést produkálhatnak és a nemzetközi piacokon is megjelenhetnek. Nagyon hiányzott az a réteg, akik saját kutatási eredményből indított el innovatív vállalatot – hangsúlyozta.
 
A Prezi, az Ustream olyan magyar sikerek, akik a világ jelentős központjaiban jelentek meg. Ez olyan modell a vállalakozók számára, ami meg tudja változtatni a közvélekedést is a vállalkozókkal szemben.
 
Nem az állam fogja kiválasztani azokat a vállalatokat, akik támogatásra érdemesek. Ezt a jogot átadta a „technológiai inkubátoroknak”, akik saját forrással jelentek meg. Ezeket a vállaltokat a halál völgyéből tudják megmenteni az inkubátorok, akiknek megvan a tudása és a tőkéje a sikeres cégépítésben. „Nagy volt a túljelentkezés, ezért dolgozunk a második pályázaton, hogy a startupok eljussanak a világsikerig” – mondta. Tudja, hogy csak kis része lesz világsiker a start-upoknak, mégis érdemes támogatni őket.
 
Porter szerint a nagyvállalkozások és a tudást generáló kutatóintézetek együttműködése alapvetően meghatározza a versenyképességet. Korányi szerint Magyarországon szeretnék megerősíteni ezt a területen. Így csökkenthető a befektetés kockázata. „Az ipari és egyetemi együttműködések egy egész gazdaságot átalakíthatnak” – tette hozzá.