A külpiacra lépés lehetőségei

Az exportképes kis és középvállalkozások számának növelésére nagyon sok esély és lehetőség van – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Világgazdaság, a Republic Group és az NGM közös rendezvényén. Cséfalvay a BrandFestival Magyar Vállalkozói Fórumon kiemelte, közel 7500 milliárd forintnyi EU-s forrás áll rendelkezésre 2020-ig Magyarország számára. „A források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretnénk fordítani, ami pótlólagos gazdasági növekedéshez vezethet. Azért is költjük erre a források nagy részét, mert itt tudunk a legnagyobb hozamot elérni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Az uniós források minimum 15 százaléka a kkv-knak szól, ugyanennyit munkahelyteremtésre fordítanak. Kutatás-fejlesztésre és infokommunikációs beruházásokra is több pénzt jut – jegyezte meg Cséfalvay. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program mellett nagy súlya van a Területi- és Településfejlesztési programnak is. „Megnő a visszatérítendő források aránya a következő időszakban” – emelte ki Cséfalvay. A „visszaforgatásra” példaként említette, hogy a német Marshall segély ma is létezik, noha a második világháborúnak már régen vége. Ahol a közszféra tulajdonosként is megjelenik, ott vissza nem térítendő eszközt érdemes alkalmazni, ahol viszont piaci alapú a működés, a haszon pedig magánhaszonként jelenik meg, ott visszatérítendő támogatást kell alkalmazni – hangsúlyozta az államtitkár. Több mint 700 milliárd forintot, a források közel 10 százalékát visszatérítendő formában juttatják el a vállalatokhoz.

Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetés-ösztönzési és üzletfejlesztési elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az exporthoz jó cégek kellenek. „Ha nincsenek olyan kkv-k, akik értik a külpiacra lépést, és akarnak is exportálni, akkor állami oldalról nem tudok csodát tenni” – hangsúlyozta. Egy kkv-nál átlagosan 0,25 dolgozó foglalkozik exporttal, pedig szükséges lenne dedikálni egy embert aki csak exporttal foglalkozik – véli Bödőcs. „Meg kell értenünk a kulturális különbségeket is, különben sikertelen lesz az exporttevékenység.”

A kutatás-fejlesztés is fontos a külpiacra lépéshez. Magyarországon dilemma, hogy a kutatás-fejlesztés költség vagy befektetés – mondta Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese. Idézte Michael Portert, a Harvard professzorát, aki szerint a kutatás-fejlesztésen múlik a vállalat sikere.

A Globális Innovációs Indexből az látszik, hogy Magyarország nem áll túl rosszul, de nem is vagyunk olyan jók, amint ahogy azt szeretnénk. A K+F-re a legtöbbet a Volkswagen, a Samsung, a Microsoft és az Intel költ a világon. „A jó cégek sokat költenek K+F-re” – hangsúlyozta Korányi.

A Google a K+F tevékenységéből 70 százalékot költi arra, hogy az alapvető üzleti funkciókat fejlesszék, 20 százalékot a jövőbe mutató irányok fejlesztésére fordítanak, 10 százalékot pedig arra, aminek „semmi köze” a Google alaptevékenységének, de azt gondolják, hogy meghatározó lesz a világon; ilyen például a vezető nélküli autó. „Ebből is látszik, hogy ez nem költség, hanem hosszú távú befektetés” – fejtegette Korányi.

A NIH elnöke szerit inkább a felhasználói oldalt szeretnék támogatni Magyarországon. Nem azt kell támogatni, aki például a képzést nyújtja, hanem aki felhasználja. A startupok a magyar GDP-nek egy nagyon pici részét jelentik, mégis azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos terület. Korányi szerint ezek azok a vállaltok, akik gyors növekedést produkálhatnak és a nemzetközi piacokon is megjelenhetnek. Magyarországon nagyon hiányzott az a réteg, akik saját kutatási eredményből indított el innovatív vállalatot.

Többet adnak a vevőknek a multiknál

A rendszerváltás időszakéban három húsboltot kezdett üzemeltetni a Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter. Szavai szerint azok tudtak fennmaradni akkor, akik azt tartották szem előtt, hogy mindent meg kell tenni a vevőkért. Az EU-ba való belépés és a világgazdasági válság jelentette számára az újabb kihívást. A pékség 1992-től fogva évről évre növekedett. A siker fontos kritériuma volt, hogy azon dolgoztak, hogyan tudnak többet adni a vevőknek a multiknál. Mintaboltot nyitottak, és pillanatokon belül egyre többen szerettek volna csatlakozni a Lipóti Pékséghez. „Azért vágtam neki, mert nem tudtam, hogy mekkora keresletre van szükség ahhoz, hogy sikeresen működjön a vállalat. Ha tudtam volna, nem mertem volna megtenni” – mondta Tóth. Sok ember feltette a kérdést, hova tűnt az a kenyér, ami régen volt. Ezért Tóth elkészítette azt a „régi” kenyeret, külsejében és belsejében is.