BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A külpiacra lépés lehetőségei

A kormány a jelenleg 2-3 ezer exportáló vállalat számát 10 ezer fölé szeretné emelni, ám ehhez fontos feladatokat kell meglépni a döntéshozóknak és a vállalatoknak is. A külpiacra lépéshez támogatásra és jó vállalatokra is szükség van

Az exportképes kis és középvállalkozások számának növelésére nagyon sok esély és lehetőség van – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Világgazdaság, a Republic Group és az NGM közös rendezvényén. Cséfalvay a BrandFestival Magyar Vállalkozói Fórumon kiemelte, közel 7500 milliárd forintnyi EU-s forrás áll rendelkezésre 2020-ig Magyarország számára. „A források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretnénk fordítani, ami pótlólagos gazdasági növekedéshez vezethet. Azért is költjük erre a források nagy részét, mert itt tudunk a legnagyobb hozamot elérni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Az uniós források minimum 15 százaléka a kkv-knak szól, ugyanennyit munkahelyteremtésre fordítanak. Kutatás-fejlesztésre és infokommunikációs beruházásokra is több pénzt jut – jegyezte meg Cséfalvay. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program mellett nagy súlya van a Területi- és Településfejlesztési programnak is. „Megnő a visszatérítendő források aránya a következő időszakban” – emelte ki Cséfalvay. A „visszaforgatásra” példaként említette, hogy a német Marshall segély ma is létezik, noha a második világháborúnak már régen vége. Ahol a közszféra tulajdonosként is megjelenik, ott vissza nem térítendő eszközt érdemes alkalmazni, ahol viszont piaci alapú a működés, a haszon pedig magánhaszonként jelenik meg, ott visszatérítendő támogatást kell alkalmazni – hangsúlyozta az államtitkár. Több mint 700 milliárd forintot, a források közel 10 százalékát visszatérítendő formában juttatják el a vállalatokhoz.

Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetés-ösztönzési és üzletfejlesztési elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az exporthoz jó cégek kellenek. „Ha nincsenek olyan kkv-k, akik értik a külpiacra lépést, és akarnak is exportálni, akkor állami oldalról nem tudok csodát tenni” – hangsúlyozta. Egy kkv-nál átlagosan 0,25 dolgozó foglalkozik exporttal, pedig szükséges lenne dedikálni egy embert aki csak exporttal foglalkozik – véli Bödőcs. „Meg kell értenünk a kulturális különbségeket is, különben sikertelen lesz az exporttevékenység.”

A kutatás-fejlesztés is fontos a külpiacra lépéshez. Magyarországon dilemma, hogy a kutatás-fejlesztés költség vagy befektetés – mondta Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese. Idézte Michael Portert, a Harvard professzorát, aki szerint a kutatás-fejlesztésen múlik a vállalat sikere.

A Globális Innovációs Indexből az látszik, hogy Magyarország nem áll túl rosszul, de nem is vagyunk olyan jók, amint ahogy azt szeretnénk. A K+F-re a legtöbbet a Volkswagen, a Samsung, a Microsoft és az Intel költ a világon. „A jó cégek sokat költenek K+F-re” – hangsúlyozta Korányi.

A Google a K+F tevékenységéből 70 százalékot költi arra, hogy az alapvető üzleti funkciókat fejlesszék, 20 százalékot a jövőbe mutató irányok fejlesztésére fordítanak, 10 százalékot pedig arra, aminek „semmi köze” a Google alaptevékenységének, de azt gondolják, hogy meghatározó lesz a világon; ilyen például a vezető nélküli autó. „Ebből is látszik, hogy ez nem költség, hanem hosszú távú befektetés” – fejtegette Korányi.

A NIH elnöke szerit inkább a felhasználói oldalt szeretnék támogatni Magyarországon. Nem azt kell támogatni, aki például a képzést nyújtja, hanem aki felhasználja. A startupok a magyar GDP-nek egy nagyon pici részét jelentik, mégis azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos terület. Korányi szerint ezek azok a vállaltok, akik gyors növekedést produkálhatnak és a nemzetközi piacokon is megjelenhetnek. Magyarországon nagyon hiányzott az a réteg, akik saját kutatási eredményből indított el innovatív vállalatot.

Többet adnak a vevőknek a multiknál

A rendszerváltás időszakéban három húsboltot kezdett üzemeltetni a Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter. Szavai szerint azok tudtak fennmaradni akkor, akik azt tartották szem előtt, hogy mindent meg kell tenni a vevőkért. Az EU-ba való belépés és a világgazdasági válság jelentette számára az újabb kihívást. A pékség 1992-től fogva évről évre növekedett. A siker fontos kritériuma volt, hogy azon dolgoztak, hogyan tudnak többet adni a vevőknek a multiknál. Mintaboltot nyitottak, és pillanatokon belül egyre többen szerettek volna csatlakozni a Lipóti Pékséghez. „Azért vágtam neki, mert nem tudtam, hogy mekkora keresletre van szükség ahhoz, hogy sikeresen működjön a vállalat. Ha tudtam volna, nem mertem volna megtenni” – mondta Tóth. Sok ember feltette a kérdést, hova tűnt az a kenyér, ami régen volt. Ezért Tóth elkészítette azt a „régi” kenyeret, külsejében és belsejében is.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek