BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Bornacionalizmusra szükség van

Magyarországon csökken a szőlő termőterülete, csökken a borfogyasztás, ugyanakkor növekszik – főleg az alsó kategóriás termékek esetében – az import. Vajon a hazai, a Kárpát-medencében termesztett szőlőfajtáknak, s az ezekből készült boroknak mi lesz a jövője

A hazai szőlőterületek ötvenöt százalékán ma még a térségekre jellemző hazai nemesítésű, vagy magyarnak számító szőlőt termesztenek a gazdák. Dr. Hajdu Edit, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa azt mondja, hogy ezen nincs mit csodálkozni.

A magyaros ételekhez – mint amilyen a disznótoros, a töltött káposzta, vagy a halászlé – évszázadok alatt a közízlés alakította ki azt a borfogyasztást, mely csak ránk, magyarokra jellemző. A muskotályos ízű – Irsai Olivér, cserszegi fűszeres – borok egyre népszerűbbek, vagy a fűszeres kadarka most szinte a reneszánszát éli. Ezek mellett más szőlőink, mint a kövidinka, a pozsonyi fehér, az arany sárfehér, a juhfark, a hárslevelű, a kéknyelű a Kárpád-medencében őshonos növények, azért maradtak meg, mert az ezekből készült borok az itt élő emberek ízlésvilágának megfeleltek.

Gálné Dignisz Éva (Szigetcsép) – akit tavaly választottak az Év borászának – úgy véli, hogy a magyar fogyasztó szájíze befolyásolható egy-egy jól sikerült borkóstoló után. A hölgyek gyakran kérdezik, kaphatnak-e édes bort. Majd a kóstoló végén, miután megízlelték a száraz, de jól iható, reduktív gyümölcsös illatú és ízű borainkat, megváltozik a véleményük, és a száraz mellett teszik le sokan a voksukat.

– Hogy kell-e tartanunk az olasz borok dömpingjétől? Bízom a magyar emberekben, akik a hazai ízeket keresik. A mi vevőkörünk nem az olaszt szereti, de a magyar termelőknek fel kell arra készülniük, hogy nagyobb termésátlagú szőlőből készített termékekkel folyamatosan ott legyenek az alacsonyabb árkategóriás piacokon. Titkon remélem, hogy létezik bornacionalizmus idehaza, melyet mi borászok képesek vagyunk befolyásolni – mondja a szigetcsépi borász.

– Minden bor magyar, melyet mi, magyarok készítünk, és azokra büszkék lehetünk – véli dr. Balla Géza, az Aradhoz tartozó Ménesi Borvidék borásza. – Úgy hiszem, hogy a kadarkatermesztő országok között mi magyarok vezetők vagyunk. A magyar konyha a fűszeres ízeket szereti, amelyhez a kadarka nagyon szépen illik. Én hiszek a régi magyar szőlőkben, magyarádi mustos fehér szőlőt és fekete leánykát is termesztek – mondja Balla Géza.

A délvidéki Mauer Oszkár is esküszik a magyar szőlőre: – Őshonos fajtákkal foglalkozunk, mint a szerémi zöld, bakator, mézes fehér, kövidinka, kadarka, vadfekete, sárga magyarka, piros magyarka és egyéb fajták. Az őshonos hungarikumok megmaradtak. A világfajták odaát kisebb mértékben hódítottak teret a helyi fajták rovására. Sok magyar borász jön hozzánk szaporítóanyagért, nemrég Kecskemétről vásároltak a szerémi zöld fajtából. De számos borvidékre kerültek el délvidéki szaporító anyagok. Szoros együttműködést ápolunk az anyaországi magyarokkal – számolt be sikereiről Mauer Oszkár.

Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék hegyközségi elnöke is hisz a magyar fajtájú szőlők jövőjében. Azt mondja, hogy a magyar borivók az illatos és gyümölcsös ízvilágra nyitottak, ez került előtérbe az utóbbi évtizedben. Bár készít világfajta szőlőkből magas minőségű borokat, azt mondja, hogy a cserszegi fűszeres vagy az Irsai Olivér népszerűsége évről évre növekedik. Emellett elfogult a pozsonyi fehérrel.

– Sok évvel ezelőtt az ebből készített borommal kaptam az első aranyérmet a felső-bácskai borversenyen. Hiszek a régi magyar fajták jövőjében: 2013-ban a borvidékről 400 mázsányi kadarkát vásároltam fel, a magyar fajtának számító kékfrankosból pedig hét hektárt telepítek az idén – mondta el Koch Csaba.

Ötvenmillió liter bort importáltunk

Magyarországon tavaly 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, melyből 2,663 millió hektoliter bor készült. Ennek a mennyiségnek a kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor. A magyar borexport évente mintegy 700 ezer hektoliter, míg az import valamivel több mint 500 ezer hektolitert tesz ki. Magyarországon a megművelt szőlőterület nagysága 2013-ban 63 830 hektár volt. 2010–2013 között a szőlőterület 13,87 százalékát, 8858 hektárt telepítettek újra. Az országban a fehér szőlő aránya 67, a kék szőlőé 33 százalék – nyilatkozta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek