Az elmúlt ötven év harmadik csúcstechnológiai forradalmának küszöbén állunk: az integrált áramkör és a ráépülő információs technológia, majd a biotechnológiák korát egy sajátos mérnöki tudomány, a biológia és az elektronika-informatika határán kialakult bionika váltja fel.
Az új tudományág egyben a magyar gazdaság egyik új kitörési pontja lehet, legalábbis ebben bízik a magyar kormány, amely a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapon keresztül 5 milliárd forinttal támogatta a Pázmány Péter Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) létrehozását. A BIK feladata lesz megteremteni, irányítani és katalizálni a hazai bionikai innovációs hálózat kialakulását és sikeres működését. A központ szakmai utánpótlását a két egyetemen már megindított, Európában úttörőnek számító molekuláris bionika képzés biztosítja.
Roska Tamás, akadémikus, a BIK kezdeményezője és Tudományos Tanácsának elnöke szerint a bionika alapjaiban változtathatja meg a gyógyítást, az élelmiszerbiztonságot, a környezetvédelmet vagy akár a biztonsági ipart. Példaként az agyi pacemakereket, a beépített gyógyszeradagolókat, az érző, mozgató protéziseket vagy a például a betegágyak melletti gyors kiértékelést lehetővé tévő mikrochipes mozgó laboratóriumokat említette.
Az ilyen mikrochipekkel már a főváros IX. kerületében kialakított Bionikai Innovációs Központban és a hozzá kapcsolódó Innovációs Parkban is előrehaladott kutatások folynak – tudtuk meg Mátyus Pétertől, a BIK tudományos igazgatójától. Ha a kutatások sikerrel járnak, annak nem csak tudományos, de komoly gazdasági jelentősége is lesz. Az ilyen „mozgó laborokkal” amerikai tapasztalatok szerint ugyanis jelentősen, akár felére is csökkenthetőek az egészségügy molekuláris diagnosztikai kiadásai. Ha Magyarországon is sikerülne ki-, illetve továbbfejleszteni a biochipeket, majd azokat a terápia részévé tenni, éves szinten akár 2-5 milliárd forintot is megtakaríthatna a tb-kassza.
