BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ijedtség helyett empátiát

Érzékenyítő programokat tartanak többek között az egészségügyben dolgozóknak, hogy segítsék a fogyatékosokkal történő kommunikációt.

„A legáltalánosabb hiba a fogyatékkal élőkkel szemben, hogy meghökkenünk, megijedünk tőlük, rácsodálkozunk másságukra, amit el kellene tudnunk fogadni” – mondta lapunknak Dörnyeiné Barabás Éva. A gyógypedagógus szerint a negatív érzelmet azonnal észreveszik a fogyatékkal élők, ezért empátiával, odafigyeléssel kell reagálni szükségleteikre. Dörnyeiné egy akkreditált képzés keretében oktat  kommunikációs technikákat egészségügyi dolgozóknak (egy „érzékenyítő”, uniós finanszírozású pályázat keretében), hogy csökkentsék a fogyatékosságból adódó hátrányokat. Legutóbb a Mindennapi Kultúráért Egyesület az ajkai Magyar Imre kórházban tartott tanfolyamat 4 csoportban 82 fő részvételével.

Dörnyeiné elmondta, hogy a képzésben az autistákkal, a siketvakokkal és az értelmi fogyatékosokkal való megfelelő kommunikációs technikákat tanították egy másik trénerrel. A gyógypedagógus szerint a legnagyobb rácsodálkozás az autistákkal (mintegy 6000-en vannak Magyarországon) kapcsolatban volt, mert sokan azt mondták, hogy találkoztak ilyen emberekkel, de akkor nem értették meg a viselkedésüket. Az autistáknak igen fontos a képi megjelenítés, a struktúrákban való tájékoztatás, tudniuk kell, hogy pontosan mi fog vele történni a például a rendelőben, hogy félelmeiket csökkentsük. Sokszor ezt nem szóban, hanem képekkel kell megtenni.

A legnehezebb a siketvakokkal kommunikálni, (mintegy 3000-en vannak Magyarországon, azokkal, akik öregkorukban veszítették el a látásukat és a hallásukat.) A törvény biztosít számukra egy segítő kísérőt, amelyre mindig szükségük van. Ezt kell fogadniuk az egészségügyi dolgozóknak még a legintimebb vizsgálatok esetén is.

A gyógypedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy az értelmi sérülteknek (mintegy 40 ezren vannak) könnyen érthető kommunikációra van szükségük. Igen fontosak számukra a piktogramok (vagy színkódolás), nem biztos, hogy szavakkal kell jelezni számukra, hogy például mi hol található egy kórházban. A tanfolyam egyik feladata az volt, hogy bonyolult orvosi, vagy betegtájékoztatót kellett egyszerű tőmondatokká átalakítani.

Az állam által alapított, az említett programokban a trénereket képző Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) uniós forrásból több mint 70 képzési programot fejlesztett ki korábban. Simonics Benjámin, az FSZK módszertani kísérési szakterületi vezetője lapunkkal közölte: ezek célja az, hogy a fogyatékos emberekkel (minden fogyatékossági típusra vonatkozóan) valamint, az egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos tudástartalmak minél szélesebb körben, minél több szakterületen épüljenek be a képzési anyagokba, rendszerekbe.

A hallássérültek jelentős részének fontosak a megfelelő fényviszonyok a szájról olvasáshoz, vagyis ne takarjuk el beszélgetés közben a szánkat. Lehetőleg mindig forduljunk szembe velük, mert oldalról nehezebben lehet szájról olvasni. A jelnyelv sokszor számukra az anyanyelv, magyar pedog sokszor csak a második nyelv.

Sok látássérültnek fontos a megfelelő fényviszony, a jól elkülöníthető kontrasztos felület, a nagyított, akadálymentes betűtípussal elkészített felirat. Vezetésük (leginkább a vakok esetében) is több fajta lehet, mindenki mást igényel. Ne rángassuk tehát őket, és ne kérdezzük, hogy nekük mi a megfelelő, például a könyökvezetés, vagy a váll megfogása. Nekik a hangos információ a fontos, a honlapok felolvasó szoftver általi felolvasása, egy „beszélő” lift, vagy, hogy a tömegközlekedésben bemondják a megállókat. A mozgáskorlátozottnak a fizikai akadálymentesítés a fő irány, így a rámpák, a megfelelően széles ajtók, folyosók, liftek, fotócellás ajtók, akadálymentes mosdók, vagy a megfelelő magasságú kezelőszervek.


Képzések uniós forrásból
A fogyatékosok esélyegyenlőségét segítő képzések jelentős részét az ESZA Nonprofit Kft. pályázaton hirdette meg a felnőttképző és a felsőoktatási szervezeteknek. Az uniós forrásból finanszírozott programban 7 főiskola és egyetem, valamint 28 felnőttképzéssel (is) foglalkozó intézmény kapott támogatást. Az FSZK Nonprofit Kft. által kidolgozott tananyagok, képzések közül a 35 intézmény 19 féle, összesen 111 képzés átvételére és megvalósítására vállalkozott 2015-ig. A képzéstípusokból számos intézmény több csoportot is indít.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.