Megfontolt, de biztos növekedés

– Még nem áttörő erejű, de már bizakodásra okot adó növekedés figyelhető meg a hitelezésben vidéken – vette alapul tapasztalataikat Gáspár Csaba. A Tolna és Baranya megyében működő Hungária Takarék ügyvezető igazgatója részletezte, ezen belül is a mezőgazdaság a leginkább működő szektor. Bár hozzátette, hogy a lakossági finanszírozásban is erősödés látszik. Azt mondta, 2014 első öt hónapjában megmozdult az ingatlan célú lakossági hitelfelvétel, 20 százalékos bővülést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. – Összességében kijelenthető, hogy manapság a piacot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második ütemű Növekedési Hitelprogramja (NHP2) – ez vidéken különösen az agráriumban csúcsosodik ki –, valamint a lakáscélú hitelek mozgatják. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, két részből tevődik össze: van egy kamattámogatott vonala, és egy nem támogatott konstrukciója. A kamattámogatottat új, és használt ingatlanra egyaránt felvehetik az ügyfelek, ez a legkisebb szegmense a lakáscélú hiteleknek. Ezt arra vezette vissza az ügyvezető igazgató, hogy ennek a konstrukciónak a feltételrendszere kicsit szigorúra sikeredett, viszonylag szűk kör veheti igénybe. Ahhoz, hogy ez bővülni tudjon meglátása szerint szükséges a jogszabályok ésszerű lazítása. Gáspár Csaba a szabad felhasználású záloghitelre is kitért, amely szintén részét képezni ennek a szegmensnek, s amely ugyancsak egyre népszerűbb.

A pénzügyi szakember rávilágított, a devizafinanszírozás szinte teljesen eltűnt a portfoliókról. A devizahiteles válság – mint komoly makrogazdasági probléma – olyan mély nyomott hagyott mindenkiben, hogy nincs is érdeklődés erre a lehetőségre. Hangsúlyozta, ami manapság pótolhatja a devizahitelek vélt előnyét, vagyis az olcsóságukat, az a kamattámogatott konstrukciók, a másik nagy szelet pedig a Lakástakarék-Pénztári Rendszer (LTP). Ezek a megtakarítási formák és a hozzájuk kapcsolódó állami támogatás adómentességet élvez, és akár tíz százalék fölötti hozamszintet produkálnak. Ezért olyan népszerűek, igaz, cserébe kötött a felhasználásuk: kizárólag lakáscélú lehet. A másik alappillére az LTP rendszernek, hogy nagyon alacsony kamaton lehet igénybe venni az ebből származó hitelt, ez 3,9 százalék is lehet. – Sajnos a feltételrendszer elég szigorú, ez ma már egyöntetű megállapítás a Bankszövetség és a pénzintézetek részéről. Tehát a piac élénkülése érdekében számítunk egy ésszerű lazításra – hangsúlyozta Gáspár Csaba.

Nagyon sok támogatott konstrukció – folytatta – fut egymás mellett, ami a kis- és középvállalkozásokat célozza. A Széchenyi Kártya programnak öt, a Magyar Fejlesztési Banknak tizet meghaladó, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-nek pedig minimum három féle terméke van – és ezekhez illeszkedik szorosan az MNB sikerterméke, az NHP. Amióta megjelent a piacon ez a konstrukció egy kicsit háttérbe szorult a többi, ami abból adódik, hogy az árazása (2,5 százalék) roppant kedvező.

– Bár több helyről is azt lehet hallani, hogy az NHP második üteme nem olyan sikeres, mint az első, ez így ebben a formában nem állja meg a helyét. Ugyanis az elsőnek az hozott óriási népszerűséget, hogy csak három hónapig lehetett igényelni, vagyis hirtelen megrohamozták az ügyfelek a pénzintézeteket, főként a korábbi hiteleik kiváltása érdekében. Mi is közel 1,2 milliárd forinttal segíthettük a partnereinket. Addig a mostani, közel másfél éves intervallumra kibővített szakasz – amelyben a Hungária Takarék már 700 millió kihelyezésnél tart – sokkal inkább a növekedést, és nem a hitelkiváltást célozza. Az látjuk, hogy az MNB együttműködő a még szélesebb körű felhasználás érdekében, hiszen több ponton is lényeges változtatást, könnyítést eszközölt a feltételrendszerben – sorolta az ügyvezető igazgató.

Gáspár Csaba megemlítette, mind a terület alapú támogatatást, mind a gépbeszerzést, vagy éppen a forgóeszköz feltöltést tekintve nagy segítséghez jut az agrárium, ami lehetővé teszi, hogy a szektor résztvevői hosszú távú, életképes terveket fogalmazzanak meg. De a standard, már jól ismert termékek – Széchenyi Kártya, Gazdakártya, Agrár Széchenyi Kártya – is megőrizték népszerűségüket és tovább színesítik a kínálatot. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató leszögezte, például a lakosság fogyasztási jellegű finanszírozása több éve a nullához közelít. Csak elvétve igényelnek folyószámla, áruvásárlási és fogyasztási kölcsönt, köszönhetően annak, hogy az emberek sokkal megfontoltabbak, óvatosabbak lettek a válság hatására és a szigorú jogszabályok is megnehezítik a kihelyezést.