A stratégiai összeállítói az EWEA szerint egy másik súlyponti kérdés, Európa majdani gázellátása kapcsán sem adnak kielégítő iránymutatást. Értelmezésük szerint, amikor a tanulmány alternatív energia-beszerzési forrásként a közel-keleti, vagy az észak-afrikai importot javasolja az európai országoknak, lényegében arra buzdítja őket, hogy az Oroszországtól való függésüket instabil térségektől való függésre cseréljék. (Persze, sok mást javasol, például a cseppfolyós gáz felhasználásának növelését, és az interkonnektorok számának számának bővítését.)
Justin Wilkes, az EWEA vezérigazgató-helyettese a lapunkhoz (is) eljuttatott állásfoglalásában helyteleníti, hogy bizottság jelentése a gázfüggés megváltoztatására összpontosít, miközben nem ad valódi választ a külső energiaforrásoknak való kitettség mérséklésére.
Márpedig 2014 első felében Ukrajnában zűrzavar alakult ki, az IPCC pedig hangsúlyozta, hogy csak a megújuló energiatermelésbe történő befektetésekkel vehetjük elejét a klímakatasztrófának. Európa vezetőinek az új körülményekre tekintettel kell gondoskodniuk a földrész energiabiztonságáról. Wilkes a zöldenergiákra, azon belül is a szélenergiára való váltásban látja a kiutat, és szerinte inkább előbb kell lépni, mint később.
A szövetség elnöke rámutat, hogy az európai energiatermelésen belül a 2030-ra megcélzott, 30 százalékos megújuló arány elérésének köszönhetően a földrész 260 milliárd dollárral költene kevesebbet fosszilis energiahordozók behozatalára. Justin Wilkes arra azonban nem hozott példát, hogy ennek érdekében mekkora összeget kellene költeni a megújuló iparra, ahogyan azt sem közölte, hogy az időjárásfüggő (hullámzóan működő) energiatermelés kiszabályozása mekkora további beruházásokat igényel.
A Günther Oettinger uniós energiabiztos által szerdán bemutatott stratégiát a június 26-27-i csúcstalálkozón vitatják meg a európai vezetők. Oettinger szorgalmazta a megújuló alapú energiatermelés növelését, ahogyan a fosszilis energiahordozók fenntartható hasznosítását is. Az EU 2012-ben 545 milliárd eurót költött energiaimportra, ami minden egyes lakosának naponta több mint két dollárjába kerül. A földrész a megújuló energia felhasználásával viszont 2010-ben 30 milliárd eurónyi importot takarított meg.
Észtország, Lettország és Litvánia villamosenergia-ellátása ás áramrendszerének egyensúlyba tartása egy külső rendszerirányító kezében van, ahogyan külföldről származik az e három ország által felhasznált villamos energia jelentős része is.
Észtország, Lettország és Litvánia villamosenergia-ellátása ás áramrendszerének egyensúlyba tartása egy külső rendszerirányító kezében van, ahogyan külföldről származik az e három ország által felhasznált villamos energia jelentős része is.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.