Nagy István emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a mezőgazdasági kárenyhítésre 2012-től új, úgynevezett kétpilléres rendszert alkalmaznak. Az első pillér a korábbi kárenyhítési rendszer továbbfejlesztésével és kibővítésével létrejött nemzeti kárenyhítési alap, a második pillér pedig a biztosítási díjtámogatás. A politikai államtitkár elmondta, hogy a tárca felülvizsgálta és átdolgozta a kockázatkezelés jogszabályi alapjait, és kialakítottak egy olyan rendszert, amely figyelembe veszi a 2014-2020-as időszakra előírt uniós követelményeket is.
A projekt szerint a kockázatkezelési rendszer szereplői által megadott adatokból hatalmas adatbázis alakítanak ki, amely egy helyen tartalmazza az összes fontos kockázatkezelési információt, – egyebek mellett – a káreseményt kiváltó időjárási jelenségek bekövetkezésére vonatkozó jelzéseket, a korábbi évek termelési mutatóit, az országos és megyei átlaghozamokat. Az elkészült rendszer a 2014. november 1-jével kezdődő kárenyhítési évtől lesz elérhető a termelők és a hatóságok számára – tette hozzá.
Másképp látja a kockázatkezelési jogszabály működését Raskó György agrárközgazdász. „Ez a rendszer a nagy cégeknek, a tőkeerős vállalkozásokat segíti, nem a gazdákat. Ők tudnak mindenféle adatnyilvántartás vezetni, kockázatelemzéseket végezni, biztosítást fizetni” – magyarázta a szakember. Szerinte az adatnyilvántartás a rendszer egyik jelentősebb eleme, mivel ezzel lehet alátámasztani a különféle kárigényléseket, támogatásokat, hitelezéseket. Sok esetben ugyanis bizonyítani kell, a korábbi évek terméshozamát. Bemondásra nem lehet – adott esetben – kártérítést vagy hitelt kérelmezni. „Ilyen nyilvántartásokkal az ágazat többségét alkotó egyéni gazdák nem rendelkeznek. Az unióban egyedülálló Magyarország ezzel a problémával. Az EU-ban a gazdálkodás a jogi személyiségű társaságokra, az üzemre épít, nem az egyéni vállalkozókra. Az uniós szisztémában minden átláthatóan, rendszerezetten működik. Korábban Magyarországon is megfogalmazódott az igény az üzemgazdasági törvény bevezetésére, 2008-ban jogszabályi tervezet is készült, de aztán nem került a parlament elé” – mondta. Nálunk a jogi személyeket büntetik, a zavarosban halászló egyéni gazdákat pedig támogatják, és ez igaz az új földtörvényre is – tette hozzá a szakember. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint „a jogszabály előkészítése nem tart ott, hogy a társadalmi vitát le lehessen folytatni”.
Szélsőséges időjárás
Nemzetközi kutatók csoportja egy sor éghajlati forgatókönyv lefuttatásával próbálja megjósolni az időjárási szélsőségek gyakoriságát és súlyosságát, valamint azok hatását az európai búzatermesztésre az elkövetkező 50 évben. Az EU adja a globális vetésterület 25 százalékát, ezért nagyon fontos a régió-specifikus alkalmazkodási stratégiák mielőbbi kialakítása, amelyek segítségével növelhető lesz az élelmiszerbiztonság.
