Romániába járnak meghalni a magyar cégek

A külföldi tulajdonossal is rendelkező több mint 40 ezer magyarországi cég közül a legtöbb német érdekeltség. „Az 5200 németországi érdekeltségű vállalat túlnyomó része rendeltetésszerűen működik, beszámolóik szerint összességében 8 ezer milliárd forint éves árbevételt érnek el, és 30 milliárd forint adót fizetnek évről évre” – mondja Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Csakhogy hiába áll Németország a lista élén, a Magyarországon céget fenntartók TOP 20-as listájára sok olyan ország neve is felkerült, amely nem kifejezetten az adók helyi megfizetéséről híres.

A listán mindjárt a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel. Az ukrán és román cégtulajdonosok jelentős része a jelek szerint a felhalmozott tartozások, illetve a jogi felelősség áthárítása miatt kerülhetett képbe. Az utóbbi tíz évben bevett gyakorlattá vált, hogy a hazai tulajdonosok úgy próbálnak megszabadulni felhalmozott tartozásuktól, hogy cégüket a tartozással együtt elérhetetlen külföldi magánszemélyeknek adják el. „A szigorodó jogszabályok ellenére Magyarországon csaknem 4500 ukrán és ugyanennyi román érdekeltségű cég működik, de beszámolót csak 26 százalékuk tesz közzé, ami a jogszabályok értelmében eleve az adószám felfüggesztéséhez vezethet” – mondja a Nemzeti Cégtár igazgatója.

Ha az offshore cégek hazai elhelyezkedését vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a külföldi érdekeltségű cégek 70 százaléka budapesti vagy Pest megyei székhellyel rendelkezik. „Természetes, hogy a külföldi tulajdonosok a fővárost preferálják, azonban a budapesti túlsúlyhoz nagyban hozzájárul az is, hogy az adóoptimalizálási és tartozásmentesítő offshore gyakorlat leginkább itt tudott kialakulni. Az ukrán érdekeltségű cégeknek például több mint 80 százaléka a fővároshoz vagy Pest megyéhez köthető, holott logikus lenne, hogy nagyobb számban szerepeljenek közöttük határ menti települések” – mondja Pertics Richárd.

A hazai cégek offshore szempontú vizsgálata is azt támasztja alá, hogy az oktatásnak, a céginformációs kultúra fejlődésének kiemelt szerepe lehet a gazdasági stabilitásban és a lánctartozások csökkentésében. Jogi kiskapuk ugyanis mindig lesznek, és az adóhatósági apparátusnak nincs – és nem is lehet – kapacitása ekkora cégstruktúra folyamatos és szigorú ellenőrzésére.