Nemzetközi porondon sem vall szégyent az új eurós magyar állampapír – egész kedvező áron adósodott el Magyarország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJól időzítette idei második devizakötvény-kibocsátását a magyar állam, erre utal a hétfői, 3 milliárd eurós tranzakción kialakult háromszoros túljegyzés mellett a régió hasonló lejáratú eurós állampapírok árazása is.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Magyar Péter kormányának megalakulása óta első alkalommal vitt piacra devizakötvényeket.
A két csomagban, összesen 3 milliárd euró értékben kibocsátott eurókötvények közül
- az első, 1,5 milliárd euró értékű kötvénysorozat hatéves futamidejű, 2032-ben jár le. Ezeket 3,50 százalékos kupon mellett 3,62 százalékos hozammal értékesítették, 80 bázispontos hozamfelárral.
- A második, szintén 1,5 milliárd eurós kötvénysorozat 11 éves futamidejű, 2037-ben jár le. Ennél a papírnál a kupon 4,25 százalék, a hozam pedig 4,282 százalék lett, 125 bázispontos hozamfelár mellett.
Nagyot javult Magyarország megítélése, amit gyorsan ki is használt az ÁKK
Az ÁKK közleménye sikerként könyvelte el a kiemelkedő érdeklődés mellett, háromszoros túljegyzéssel – csaknem 10 milliárd eurós ajánlattal – zárult tranzakciót, kiemelve, hogy az eurókötvényeket sikerült a másodpiaci hozamoknak megfelelő szinten, kibocsátási prémium nélkül értékesíteni.
A januári, hasonló volumenű kibocsátáshoz képest is sokkal kedvezőbb feltételekkel jutott most forráshoz Magyarország, amiben a politikai klíma áprilisi változása és az új kabinet iránti nagyobb befektetői bizalom is szerepet játszik. Utóbbit pedig az uniós pénzek hazahozatala és az euró bevezetése melletti kormányzati elkötelezettség alapozta meg.
Az év elején még 4,25 és 4,875 százalékos kuponnal értékesített hét, illetve 11 éves lejáratú papírokat az adósságkezelő, a júliusi tranzakción a hosszabb lejáratú – ezért alapesetben drágább – magyar államkötvényt sikerült a januári rövidebb futamidős papír árán eladni.
A hozamfelár is jelentősen visszaesett fél év alatt: a hétéves papíroknál 160-ról 80 bázispontra, a 11 éves állampapírnál pedig 195-ről 125 bázispontra.
A román és a bolgár eurókötvényeket lenyomja, a lengyeltől még távol van a magyar állampapír
A régió hasonló volumenű és futamidejű eurókötvényei között is megállják a helyüket a friss magyar eurókötvények. Románia idei egyetlen, februári euró alapú kibocsátása során 4,638 százalékos hozammal adott el 2033-ban lejáró hétéves kötvényeket, 2,25 milliárd euró értékben. Keleti szomszédunk papírjait 210 bázisponttal az euró midswap felett jegyezték le, vagyis jóval magasabb felárral, mint a magyar kötvényeket.
Drágábbnak tűnik a vadonatúj bolgár eurókötvény-kibocsátás is, amely annyira friss, hogy kedd délután, cikkünk írásakor még javában zajlott. A tranzakcióról érkező értesülések alapján a hat éves futamidejű bolgár eurobond 3,625 százalékos, vagyis a hasonló lejáratú magyar kötvénynél 125 bázisponttal magasabb kamatozással indulhatnak, a 12 éves lejáraton pedig 4,25 százalékos kamat valószínűsíthető, utóbbi csupán 125 bázisponttal alacsonyabb a 11 éves magyar papírénál. A várható hozamfelárak mindkét lejáraton meghaladhatják a hétfői kibocsátású hazai értékpapírokét. Mindezt ráadásul úgy, hogy Bulgária év eleje óta eurózóna tag, vagyis nem fut devizakockázatot sem.
A februárban piacra került horvát 10 éves eurókötvény előnyösebb, 3,29 százalékos hozamánál is célszerű észben tartani, hogy déli szomszédunkban is euró a hivatalos fizetőeszköz.
Lengyelország január elején lépett ki legutóbb a nemzetközi kötvénypiacra, ahonnan két tételben összesen 3,25 milliárd eurót húzott be. Az ötéves eurókötvények csekély 43 bázispontos felára és 2,96 százalékos hozama, valamint a 10 éves lejáraton kialakult, 83 bázisponttal a midswap feletti, 3,74 százalékos hozam egyaránt tükrözi régiónk legnagyobb gazdaságának potenciálját.
Nyugaton olcsóbban lehet eladósodni
Kicsit nyugatabbra is tekintve, az osztrákok kedden két kötvénysorozatot is kivittek a piacra, melyek közül az ötéves futamidővel kínált, 850 millió eurós csomagot 2,77 százalékos hozamon, a kétszer ilyen hosszú lejáratú állampapírokat pedig 3,2 százalékos hozammal értékesítették. Utóbbival 650 millió euróhoz jutott Ausztria költségvetése.
Spanyolország május végén fordult a piacokhoz egy 10 éves lejáratú, 13 milliárd eurós kötvénycsomaggal, amit 3,448 százalékos hozamra áraztak be a befektetők.
Az eurózóna alapító tagjaihoz képest egyértelműen drágábban jutott forráshoz, ez ugyanakkor borítékolható is volt a magasabb hitel- és politikai kockázatok, valamint az eurózónán kívüliségből adódó devizakockázat miatt. A magyar államadósságot ezzel együtt relatíve olcsón sikerült finanszírozni, más régiós eurókibocsátásokhoz, a korábbi hazai devizakötvények árazásához, valamint a jelenleg is 5,1 százalékon álló 10 éves forintkötvények hozamához képest egyaránt.


