Fontos felhívást intézett a magyarokhoz az agrárkamara – alapélelmiszerünkről van szó

A magyar burgonyatermelők számára az idei szezonban is komoly kihívást jelent a termelési költségek emelkedése, a szélsőséges időjárás és az erős importverseny. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai újburgonya vásárlásával a fogyasztók közvetlenül segíthetik a magyar gazdákat, miközben a rövidebb szállítási útvonal miatt a környezeti terhelés is mérséklődhet.

A korai magyar újburgonya már június közepén megjelent a piacokon, a nagyobb mennyiségű betakarítás azonban június végén és július elején indult el. Így a következő időszakban a hazai termésnek a piacokon és a kiskereskedelmi láncokban is szélesebb körben elérhetővé kell válnia.

Krumpliháború az unión belül

A burgonya továbbra is alapvető élelmiszernövény Magyarországon, termesztése azonban egyre költségesebb és kockázatosabb. A gazdálkodóknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a hőhullámokhoz, a csapadékhiányhoz, a megváltozott kártevőhelyzethez, valamint a dráguló vetőmaghoz, növényvédő szerekhez, energiához és munkaerőhöz. Mindezt tovább nehezíti, hogy az európai piacokon tavaly kialakult túltermelés az idei szezonra is erős importnyomást hagyott maga után.

A NAK közlése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 5065 hektáron termesztenek burgonyát. Bár a hektáronkénti termésátlag az ezredforduló óta hozzávetőleg 30 százalékkal emelkedett, a versenyképesség fenntartásához további technológiai fejlesztésekre lenne szükség. Különösen fontos az öntözés fejlesztése, mert a jelenlegi klimatikus viszonyok között vízpótlás nélkül egyre nehezebb biztosítani a megfelelő terméshozamot és a piacképes minőséget.

A tárolókapacitás szintén kulcskérdés. A betakarított burgonya minőségének megőrzéséhez korszerű raktárakra van szükség, hogy a hazai termés minél tovább a boltok polcain maradhasson. Enélkül a szezon későbbi részében könnyebben nőhet az import aránya, még akkor is, ha a magyar termelők képesek lennének megfelelő mennyiséget előállítani.

Ne csak a vásárlók, az üzletláncok is a magyart válasszák

A terméktanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a burgonya külleme nem mindig tükrözi a belső minőséget. Az időjárási szélsőségek és a termelési körülmények miatt előfordulhat, hogy egy-egy gumó kevésbé szabályos vagy mutatós, ettől azonban beltartalmi értéke és fogyaszthatósága nem feltétlenül rosszabb.

A termelők szerint a kiskereskedelmi átvételi áraknak is jobban követniük kellene a gazdálkodók költségeinek emelkedését. A NAK és a Burgonya Szövetség ezért azt kéri a kereskedelmi láncoktól, hogy ameddig elegendő hazai áru áll rendelkezésre, a magyar burgonyát részesítsék előnyben a beszerzésben és az értékesítésben. A vásárlók döntése is sokat számíthat. A magyar újburgonya választásával nemcsak a hazai gazdák bevételei erősödhetnek, hanem a magyar élelmiszer-ellátás biztonsága és a burgonyaágazat hosszabb távú fennmaradása is nagyobb esélyt kaphat.

Ömlik a lengyel burgonya Magyarországra: zuhannak a termelői árak, de a boltokban ebből alig érzünk valamit

Túltermelési válság alakult ki az Európai Unióban és ennek levét a lengyel és a magyar gazdák isszák. A magyar burgonyapiacon 2023 volt az árrobbanás éve, azóta viszont a termelői árak látványosan estek. A fogyasztók ebből csak mérsékelten éreztek valamit: miközben a felvásárlási ár 2023 és 2025 között több mint harmadával csökkent, a bolti átlagár alig 8 százalékkal mérséklődött. A témában írt korábbi cikkünket itt olvashatja.