Továbbra is felszálló ágban a hazai jármű- és alkatrészipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságGépipar A múlt héten három járműipari esemény is történt. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bejelentette, hogy idén 145 ezerre bővíti autógyártását Kecskeméten; a Continental, hogy meghaladta az egymilliót budapesti gyárában készült Start-Stop részegységek száma, valamint Miskolcon tárgyaltak hazai járműipar főszereplői a kiemelt fejlesztési központtá nyilvánított települések vezetőivel és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) képviselőivel.
A kormány 2012-ben Kecskemét térségét, 2013-ban a Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg térségében megvalósult Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, 2014-ben pedig Tatabánya és Esztergom térségét nyilvánította kiemelt járműipari központtá.
Miskolcon ugyanakkor novembertől már működik a japán Takata cég 20 milliárd forintba kerülő légzsákgyára. Az ezer munkahelyet teremtő beruházás abba a sorozatba illeszkedik, ami révén Magyarország a járműgyártás egyik európai fellegvárává vált. A kormány tavaly 118 milliárd forinttal támogatta az innovációt valamint a kutatás-fejlesztést, ám a 2014-2020 közti időszakban már 706 milliárd forintra számíthat ez a terület.
Csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet teremtett a négy autógyártó, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, amelyek együttesen 17 400 embernek adnak munkát. A négyek összesen 240 ezer gépkocsit és 2,26 millió motort gyártottak az elmúlt évben – tájékoztatta lapunkat a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ), amelynek 210 tagvállalata 41 ezer főt foglalkoztat.
A szövetség adatai szerint a 712 jármű- és járműalkatrész-ipari vállalkozás csaknem 116 ezer embernek ad munkát. Az iparág tavaly 17,8 milliárd eurós termelési értéket állított elő, ez pedig a feldolgozóipari teljesítményt közel 20 százaléka. Az ágazat árbevételének 93 százaléka exportból származik.
