Dunai energetikai kezdeményezés készül Budapesten

Ezt Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke jelezte, aki a napokban az osztrák fővárosban – a magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár és Parragh László, az MKIK és a magyar-orosz tagozat elnöke mellett – jelen volt a Közép- és Dél-Európa földgázellátásának szerepéről tartott bécsi nemzetközi konferencián.

„Az osztrák fővárosban azt javasoltuk, hogy a bécsi nemzetközi energiakonferencia folytatásaként Budapesten kerüljön sor egy magas szintű kormányzati-kamarai társadalmi jellegű szakmai konzultációra a Déli-áramlat megvalósításának gyorsítása ügyében, mégpedig szeptemberben vagy novemberben." Örömmel vállalják a házigazda szerepét a magyar kamarák: az MKIK és a Magyar-Orosz Üzleti Tanács – tette hozzá a szakember.

Az előzményekről szólva Tóth Imre elmondta, hogy a bécsi értekezlet idején Parragh László kötetlen konzultációt folytatott a szerb kereskedelmi és iparkamara elnökével, valamint a bolgár kereskedelmi és iparkamara főtitkárával. A konzultáción a Gazprom és az OMV magas beosztású vezetői is jelen voltak. Áttekintették, hogy a kamarák mit tudnának tenni a Déli-áramlat gázcsővezeték megvalósítása, illetve annak felgyorsítása érdekében, hogyan lehetne olyan fajta lobbitevékenységet folytatni, amelynek során társadalmi bázist lehetne építeni ahhoz, amely biztosíthatja, hogy az uniós versenyszabályokat be lehessen tartani.

Parragh László tájékoztatása alapján Tóth Imre felszólalásában kiemelte, hogy a 460 000 vállalatot, vállalkozást regisztráló MKIK támogatja a magyar kormányt, mert alapvetőnek tartja a magyar vállalkozások energiabiztonságát. Hiszen az energiabiztonság termelékenységi, gazdasági növekedési tényező, és amennyiben alacsonyabb árakkal történik a folyamat, ha több alternatív megoldás van – Déli-áramlat, Északi-áramlat, esetleg LCD palagáz Rijekában -, akkor még az is elérhető, hogy valamelyest csökkentett áron történjék a gázvásárlás, következésképpen javíthatja  a magyar vállalkozások versenyképességét az alacsonyabb ár, miközben energiabiztonság működik.

Úgy látjuk – folytatta felszólalását Tóth Imre – hogy az energiabiztonsági helyzet javítja a beruházási légkört, mégpedig annyiban, hogy a befektetőnek nem kell tartania attól, hogy netán bármilyen oldalról probléma (alapanyag, energia stb.) merülhet fel. A többlet beruházás, valamint a kedvezőbb árhelyzet gazdasági növekedést generáló tényező. Üdvözöljük tehát a Déli-áramlat projektet, amely négy csővezetéken egyenként 15 milliárd köbméter, összesen tehát 60 milliárd köbméter földgáz szállítására képes. –összegzett a magyar- orosz tagozat tiszteletbeli elnöke, beleértve azt is, hogy a korábban tervezett nyomvonal megváltozott. A korábbi  tervek szerint ugyanis a Déli-áramlat úgy ment volna, hogy Bulgária és Szerbia után valahol Szeged alatt csatlakozott volna Magyarországhoz, és innen ment volna tovább két csővezeték Szlovénia felé. A jelenlegi terv szerint marad a dél felé menő szakasz, a másik vezetékrendszer pedig északi irányban Budapest felé tart majd Győrön  és Sopronon keresztül fog Ausztriába tartani. Mindkét a két vezetékrendszer érinti a magyar tárolókapacitásokat, Szőreg és Algyő környékén.

A Déli-áramlat építése, üzembe helyezése erőteljesebb együttműködést igényel, s a magyarországi munkálatok több ezer magyar munkavállalót érintenek. A Világgazdaság érdeklődésére a magyar-orosz tagozat tiszteletbeli elnöke a Déli-áramlattal kapcsolatos osztrák magatartással kapcsolatban utalt Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúlt váratlan bécsi villámlátogatására, amelynek során az OMV osztrák energetikai konszern és a Gazprom orosz gázóriás fontos energetikai szerződést irt alá. Az osztrákok pontosan felmérték, hogy itt miről is van szó - mutatott rá Tóth Imre. Ha az osztrákok, akik eléggé higgadtan nézik ezt európai szemszöggel és a versenyszabályokkal jobban tisztában is vannak, még azzal is, hogyan lehet azokat „megkerülni”,  akkor mi mire várjunk itt a Kárpát-medencében, arra, hogy valami csak történik? Ezért kellett megtenni a magyar lépést - fogalmazott a szakember.

Végül a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi helyzetét illetően Tóth Imre elmondta, tudomása szerint ebben nem következett be negatív változás. Mindazonáltal javasolná, hogy idén szeptemberben a magyar-orosz tagozat mindenképpen tartson újabb konzultációt a külkereskedelmi ügyletek lebonyolításának helyzetéről, akkor is, ha ilyet nem Nemzetgazdasági Minisztérium hívna össze: ezen megkérdeznék az üzletember-részvevőket, hogy milyenek a legfrissebb tapasztalataik. A vámok viszonylag jól működnek, a magyar vállalkozók oroszországi fogadtatása pedig az utóbbi fél évben lényegesen javult, a politikai helyzet bizonyos változásainak betudhatóan, erre utal a kamarai delegáció legutóbbi tyumenyi-jekatyerinburgi eredményes látogatás - hívta fel a figyelmet a magyar-orosz tagozat tiszteletbeli elnöke..