Miért „fázunk” a légkondiktól?

Következzen egy kis fizika. Mondandónk megértéséhez sajnos szükséges. Egy átlagos, 2-3 kW teljesítményű klíma megközelítőleg 400-600 m3/h levegőt keringtet át. A készülékből kilépő és lehűtött levegő sebessége megközelítőleg 1,4 m/s. Azaz a berendezésben előállított hideg levegő (ami valóban hideg, hisz a legtöbb berendezés a gyors hűtés elve alapján 10-14 °C közötti levegőt állít elő), másodpercenként 1,4 métert tesz meg a helyiségben. Ha átlagos értékeket veszünk figyelembe, akkor sem fog 3-4 méteren belül jelentősen felmelegedni ez a légsugár. Ha ezen a távolságon belül ember ül, akkor az ő számára itt kezdődnek a gondok.

Az ember hőháztartásának szabályozó központja az agyban (hypothalamus) van. A hőháztartás egyensúlyát szervezetünk különféle reakciókkal tartja meg. A hőleadás módja lehet vezetéses, áramlásos, sugárzásos vagy párolgásos. Az ember bőrén felszabaduló energia miatt a hypothalamus parancsot ad a test hűtésére, beindulnak a test hőleadó funkciói: a keringés serkentése, a bőr felületén több víz (izzadtság) elpárologtatása. A test hő elleni védekezéséből adódóan megjelent a felhasználó testfelületén a kontaktfolyadék, azaz az izzadság, mely erősíti a hőátadást.

Egy magas hőmérsékletű helyiségben, amiben a felhasználó szervezete a napsütésből adódóan nem érzékeli a klíma által befújt levegő hőmérsékletét, elmarad a hypothalamus reakciója a további hőleadás leállításáról. Mit jelent ez? A test bőrfelületén az érzékelhető hőmérséklet a 40 °C-hoz közelít, míg a valós mért hőmérséklet a klíma által befújt 12-14 °C körüli. Ez megközelítőleg 25 °C-os hőmérsékletkülönbséget jelent. A helytelen információk miatt a bőrfelület túlhűl, ami aprónak mondható gyulladásokat eredményez a szervezetben. Olyan gyulladásokat, melyeket nem igazán érzünk, így hosszú távon fogják kifejteni áldásosnak nem nevezhető hatásukat.

A gyulladások kezelését szervezetünk többek között a nyirokrendszer segítségével végzi. Ezért tapasztalható, hogy sok esetben nyiroködéma alakul ki az ilyen embereknél (nyirokmirigy-megnagyobbodás). Leginkább érintett területei a testnek a fej (arc), nyak, vállak, karok, mellkas. Elég gyakorivá vált (bár elsődleges okként inkább az autóklímákat nevezhetjük meg) a sinusitisek, azaz az arc- és homloküreg gyulladásos megbetegedései, illetve a tüdő- és torokproblémák.

A tüdő terhelése és gyulladása valójában a bőr és ezen keresztül a vér lehűlésének és a hideg levegő belélegzésének következménye, mellyel akár a hörgőket is túlhűthetjük tartós klímahasználat mellett.

A klimatizált helyiségekben enyhe megfázásnak érezhető sinusitisek is komoly gondot jelenthetnek, hiszen az enyhe tünetek, a láztalanság nem segít a bajok felismerésében. Ennek ellenére kimondottan komoly szövődmények képesek kialakulni (arc-, homlok-, fejtető-ödémák a nyirok- és vérerek lefutásai mentén), tehát nem vehetjük félvállról. A bőr és a bőrben futó érhálózat túlhűtésének másik jellemző tünete, hogy izmainkban és akár a csonthártyákban is elindul egyfajta gyulladásos folyamat. Ennek jellemző tünete a klímát használó embereknél a nyakmerevség, váll- és lapocka-környéki fájdalom, és ezeken a területeken izommerevség kialakulása, melyek apró csomókként kitapinthatók a nyaki és lapocka környéki régiókban. Sokszor a felhasználó azt gondolja, hogy csak elgémberedett, vagy esetleg megerőltette tagjait, de sajnos nem. Sokkal nagyobb lehet a gond!

A légkondi egyfajta légtisztító is

Aki szenved az allergiától, az természetesen minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez megszűnjön. Kevesen tudják, hogy e célra kimondottan alkalmasak a klímaberendezések! Persze ne feledjük, a légkondi nem igazán légtisztító! De mégis hathatós segítség környezetünk levegőjének kedvezőbb állapotba hozására. A klímaberendezés hűtés-üzemmódban még speciális szűrőrendszer nélkül is nyújt bizonyos mértékű tisztítást, de kimondottan ilyen célra szolgáló tisztítórendszerrel szerelve jelentősen megkönnyítheti az érzékeny emberek mindennapjait.