BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Milliárdos veszteség a dohánypiacon - itt vannak a legfrissebb adatok

2013-ban visszaesés volt a dohánypiacon, miután 21,6 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra esett vissza a legális fogyasztás 2012-höz képest - derül ki a GKI közleményéből.

Ez a csökkenés úgy következett be, hogy a gyári cigaretták száma erősen mérséklődött, míg a sodort dohány fogyasztása gyakorlatilag stagnált (így a dohányfogyasztás megoszlása a 2012-es gyári 60 százalék, sodort 40 százalékról 53 százalékra és 47 százalékra módosult), melynek hatására a költségvetés bevételei közel 41 milliárd forinttal, 466 milliárd forintról 425 milliárd forintra estek vissza egy év alatt.

A NAV adatai szerint 2014 első három hónapjában összesen 1,7 milliárd szál gyári és 1,3 tonna sodort dohány fogyott. Ez kb. 3,9 milliárd szál cigarettának felel meg, míg tavaly ugyanezen időszakban még 4,5 milliárd szál volt a fogyasztás. Ezen belül az előző évi fogyasztás 70 százalékára esett vissza a gyári cigaretta eladott mennyisége, míg a vágott dohányé 8,5 százalékkal nőtt. Vagyis a 2013-ban elindult kedvezőtlen folyamatok idén is folytatódni látszódnak.

Sok szakértő a visszaesést annak tulajdonítja, hogy egyrészt nőtt a dohánytermékek feketepiaca, másrészt a lakosság egy része csökkentette a „bevitelt”. Egy, a Gfk által készített jelentésből az derül ki1, hogy 2012-ről 2013-ra a dohánytermékek illegális árusítása 725 millió szálról 1,1 milliárd szálra nőtt, s így a feketekereskedelem súlya 5,1 százalékról 11,8 százalékra bővült. Az éves fogyasztói árindexet vizsgálva láthatjuk, hogy a dohánytermékek árindexe szinte minden évben meghaladja a többi termékét. Vagyis a dohánytermékek megdrágultak a többi termékhez képest.

Aminek a következménye valószínűleg az, hogy megindult egyfajta helyettesítési „trend”, melynek egyik szereplője a sodort cigaretta (vágott dohány) volt, mivel az ezekből készíthető cigaretta „előállítása” a gyári készítményekhez képest jelentősen olcsóbb. Másrészt egyes, a dohánytermékektől kevésbé függő csoportokban a dohány fogyasztása csökkent, ami az összes eladott mennyiséget is mérsékelte.

A GKI Zrt. által 2013 októberében készült felmérés szerint a lakosság 27 százaléka dohányzik napi rendszerességgel. Ugyanakkor az OEFI által 2013. szeptemberben készíttetett felmérés azt jelzi, hogy a felnőtt magyar lakosság 19 százaléka naponta, 2 százaléka alkalmanként dohányzik, míg 57 százalékuk nemdohányzó, a többi (22 százalék) pedig korábban dohányzott, de már leszokott. Ez azt jelentené, hogy a korábbi (2012) 29 százalékos dohányzó népesség 21 százalékra zsugorodott, amit azzal támasztottak alá, hogy a népesség 6 százaléka szokott le a dohányzásról egy év alatt (ami a korábbi dohányosok csaknem ötödét jelentené).

Az adatoknak extra fűszerezést ad az is, hogy az előző években is készültek elmérések e téren, és ekkor az adatok többnyire egyeztek. Ahhoz, hogy 6 százalékpontos visszaesés következzen be, drasztikus dolgoknak kellett volna történniük. A felmérés készítésekor a dohánytermékeket fogyasztók már elszenvedtek pár árnövekedést és annak „mellékhatásait”. Az egy évvel korábbi dohányosok ötödének eltűnése tehát nem valószínű és nem is magyarázható. Ugyanakkor a dohány kiskereskedelem monopolizálása valóban kiszoríthatott (főleg községi) lakosokat a legális piacról. 

A GKI Zrt. a meglévő adatokat – ezen belül saját, reálisnak tartott felmérését felhasználva megbecsülte, hogy a dohány kiskereskedelem „átalakítása” önmagában mibe került a költségvetésnek. A modellek alapján 2013 II. félévében kb. 0,7 milliárd szál eltűnését okozta a monopolizálás, ami a költségvetésnek 6 hónap alatt legalább 17 milliárd forintjába került csak 2013-ban. Emellett az erőteljes drágulás szorított ki fogyasztókat a piacról, illetve a feketekereskedelem súlya is emelkedett - derül ki a GKI közleményéből.

2014-ben a 2013-as folyamatok élnek tovább: az összes dohánytermék fogyasztás (szálban mérve) 11,9 százalékkal csökkent az I. negyedévben. Ez a visszaesés kb. 15 milliárd forint adóbevétel kiesést jelent az államnak három hónap alatt. Ugyanakkor az áthúzódó hatások miatt (a második félévben tartósan alacsony szinten stabilizálódott a legális fogyasztás) az összes kiesés várhatóan 30 milliárd forint körül alakul az év egészében tavalyhoz képest. Vagyis évente (2012-höz képest) 70 milliárd forint, vagyis egy stadionprogramnyi bevétel esik ki a költségvetésből. Ebből évi 30 milliárd forint a dohány kiskereskedelem átalakításának közvetlen vesztesége.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek