Szegedi olajra alapoz a Mol

Jelentősen megnőhet a Mol Magyarország szénhidrogén- és geotermikus energia termelése annak köszönhetően, hogy a társaság a közelmúltban koncessziós szerződéseket kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és közel 9 milliárd forintnyi beruházási programot indított.

„A Szegedi-medence Nyugat nevű lelőhely három éves kutatási programja 5,6 milliárd forintba kerül. Az idei előkészületek után 2015-ben kerül sor egy 120 négyzetkilométeres terület háromdimenziós szeizmikus felmérésére, és a Mol-csoporthoz közvetve tartozó Rotary elvégezheti az első fúrást is” – mondta a Világgazdaságnak Szakál Tamás, a Mol Magyarország kutatás- termelés igazgatója.

A mintegy 350 négyzetkilométeres koncessziós területről előzetes becslések alapján 25 millió hordó olaj egyenértéknyi szénhidrogén (főként olaj) termelhető ki. A Forráskút, Ásotthalom és Mórahalom környéki szerkezetek ennél négyszer több olajat rejtenek, de a további kihozatalnak határt szabnak a földtani adottságok. A hazai szabályozásban a kihozatal-növelő megoldásokkal kinyert mennyiség bányajáradék-mentes. A Mol a már évtizedek óta termelő mezőin nagy mennyiségű olajat hoz a felszínre ilyen, saját fejlesztésű, és szerte a világban alkalmazott technológiákkal.

A szegedi lelőhely kiaknázásával lassítható a Mol – és egyben Magyarország – hazai olaj- és gáztermelésének csökkenése, amit 5 százalék alatt akar tartani az évi 1,5-1,8 milliárd köbméter gázt és 500 ezer tonna kőolajat felhozó társaság. Termelése a hazai szénhidrogén-felhasználás ötödének felel meg. Az új koncessziós terület közel esik a Mol hazai kőolaj termelésének mintegy felét adó Algyő és Algyő környéki mezőkhöz.
A Mol belép a geotermikus energia piacra is. Kétéves, bő 3,1 milliárd forintos jászberényi munkaprogramja során olyan, kétkutas, zárt rendszert épít majd ki, amellyel hőt és áramot is előállítana.

A hőt nem a termálfürdők mellett ipari célra, például fóliasátor fűtésére is lehet használni. Szakál Tamás szerint a projekt gazdaságosnak és megtérülőnek ígérkezik. Kutatásai során forró vizet korábban is talált a Mol (szénhidrogén helyett), ám ezen fúrások egy részét eladta, többnyire ipari/mezőgazdasági célra.

A társaság működését nehezíti a bonyolult és időigényes, néha másfél évig is elhúzódó engedélyezés, holott a bányászat Magyarországon közérdekű tevékenység. A lassú ügyintézés inkább közép-európai jelenség, hiszen ugyanazokat az engedélyeket tőlünk nyugatra gyakran néhány nap-hét alatt is kiadják. Ugyanakkor a Molnál látják az állam részéről a stratégiai gondolkodást arra, hogy az igen költséges nem hagyományos földgáz kutatásnál és termelésénél csökkenjen az elvonás, ösztönözve a bányavállalkozókat a hazai ellátásbiztonságot növelő tevékenység folytatására.

Az igazgató szerint nálunk megalapozatlanok azon környezetvédelmi aggályok, amelyek az USA-ban és egyes európai országokban lángoltak fel. A 3,5-4 ezer méter mélyen lévő derecskei gáz kihozatalához használt folyadékok ugyanis nem szennyezik a másfél kilométer mélyen lévő ivóvízbázist, ami az USA-ban esetleg megtörténhet.

Az igazgató szerint nálunk megalapozatlanok azon környezetvédelmi aggályok, amelyek az USA-ban és egyes európai országokban lángoltak fel. A 3,5-4 ezer méter mélyen lévő derecskei gáz kihozatalához használt folyadékok ugyanis nem szennyezik a másfél kilométer mélyen lévő ivóvízbázist, ami az USA-ban esetleg megtörténhet. -->