Tizenkét tagállam kérte a kvótarendszer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását annak érdekében, hogy ne kelljen kvótatúllépésük miatt egyes becslések szerint mintegy 180 milliárd forintnyi illetéket fizetniük.
A tejkvótarendszer márciusban megszűnik, egyes tagállamok tejtermelése már most meghaladja a számukra előírt kvótamennyiséget. Több tagállam abban reménykedett, hogy a kvótakivezetés okozta sokk enyhítése érdekében már nem kell büntetést fizetniük. Magyarország az illeték fenntartása mellett érvelt. A Földművelésügyi Minisztérium közölte: a javaslat elfogadása esetén a magyar tejtermelők versenyhátrányba kerültek volna, hiszen a kvótát túllépő tagállamok termelői ezzel az összeggel csökkenthették volna áraikat, ami közvetlenül kihatott volna a magyar tejágazatra.
2015. március 31-én több mint három évtized múltán szűnik meg az EU egyik leghosszabb ideig fennálló piacszabályozási eszköze, a tejkvóta. Az 1984-ben indult, eredetileg öt évre tervezett korlátozás kivezetésével számos ország növelheti a termelését. A legnagyobb bővülés az EU most is nagy tejtermelőinek számító országaiban fog bekövetkezni. Az EU tejtermelő övezete magába foglalja Írországot és Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Dániát, és részben Lengyelországot.
Az EU tejtermelése becslések szerint 4-6 százalékkal nőhet. A többlettel részben az egyre növekvő ázsiai piacokat célozzák meg, ám várhatóan jelentős mennyiség helyeznek el a kelet-európai tagállamokban, így Magyarországon is.
A kvótakivezetés egyik legfőbb oka, hogy a világtermelés dinamikusan nő, miközben Ázsiában a kereslet is egyre nagyobb. A globális tejpiac száguldása mellett azonban a tejkvóta egyre inkább gátja volt az EU piaci jelenlétének. Míg 1980-ban Európa a globális tejtermék-kereskedelem 50-60 százalékát adta, addig mára részesedése az árucseréből 15 százalék körülire csökkent.
