Kivétel lehet a Déli Áramlat a 3. uniós energiacsomag alól

Az Európai Bizottság szerint a Déli Áramlat gázvezeték-beruházás kivétel lehet a 3. uniós energiacsomag elvárásai alól, de ezt a projektgazda Oroszországnak kérnie kell, értesült az ITAR-Taszsz az ügyhöz közeli, brüsszeli forrásból. Bár Oroszország és Bulgária eleve azt akarja, hogy a beruházásra ne vonatkozzon az előbbi szabályozás, Oroszország nem kíván ilyen kéréssel jelentkezni, mert ezzel is megváltoznának a már elfogadott projekt fő paraméterei.

A beruházást vezető orosz Gazprom szerint a Déli Áramlat üzleti modellje így is megfelel a 3. energiacsomag elvárásainak, hiszen a szárazföldi szakaszokat nem az orosz társaság, hanem az adott, jórészt uniós országok nemzeti konzorciuma fogja irányítani. A Gazprom vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a vezetékhez harmadik felek is hozzáférhessenek, és a tarifákat sem a Gazprom, hanem a helyi üzemeltetők fogják meghatározni.

Ám az Európai Unió így is ragaszkodik ahhoz az orosz hírügynökség szerint, hogy a déli áramlat az azeri gáz európai exportjára épülő Transz Adria Vezeték (TAP) mintájára működjön. A TAP-ra sem vonatkozik a 3. uniós energiacsomagnak a tulajdonosi szétválasztásra vonatkozó előírása, a beruházás így is megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását.

A Déli Áramlat évi 63 milliárd köbméter kapacitású Fekete-tenger alatti szakasza Oroszországtól Bulgáriáig vezetne, a cső onnan a szárazföldön haladna, Magyarországot is átszelve. 2015 végén adnák át, 16 milliárd dollárba kerülne. „Ez kevesebb, mint az a 19,5 milliárd, amennyiből felújítható az ukrán gáztranzit-rendszer, de amivel még nem számolható fel a tranzit elakadásának a kockázata” – közölte a Financial Times-szal Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője.