Magyarország szakmai és anyagi szempontból is jól járhat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVilágszinten is példaértékű az a kezdeményezést, amelyet 2008-ban indított útjára először, majd idén nyáron második alkalommal is az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszeripari Szövetségek Federációja (EFPIA). Az IMI2, (Innovative Medicines Initiative, vagyis a Innovatív Gyógyszerkutatási Kezdeményezés) 2014-2020 keretprogramjáról az elsők között a napokban Magyarországon szervezett információs napot a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete.
Az IMI az első körben 2 milliárd eurót, a másodikban pedig 3,276 milliárd eurót szánt, illetve szán arra – részben az EU, részben az EFPIA-tagvállalatok finanszírozásában -, hogy versenyképesebbé tegye az európai innovatív gyógyszerfejlesztést annak érdekében, hogy a betegek minél gyorsabban minél hatékonyabb gyógyszerekhez jussanak – ismertette a témában rendezett budapesti információs napon Beatriz Silva Lima, az IMI Tudományos Bizottságának elnöke.
A kezdeményezést alapvetően két tényező motiválta: egyrészt a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési költségek dinamikus emelkedése, másrészt a gyógyszertámogatásra fordítható költségvetési keretek beszűkülése. A kétezres évek elején világossá vált, hogy sem idő, sem pénz nincs már a korábbi a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési szemlélet és gyakorlat folytatására – fogalmazott Beatriz Silva Lima –, új irányt kell kialakítani és új módszereket kell bevezetni, ha szignifikánsan javítani szeretnénk az unió versenyképességét, illetve az új hatóanyagokon keresztül egy-egy betegség kezelésének a hatékonyságát.
Az IMI alapfilozófiája, hogy az uniós hatóságok és az innovatív gyógyszergyártók, valamint az egyes kormányok, helyi hatóságok, egyetemi kutatóhelyek, valamint nem utolsósorban a kis- és középvállalatok, valamint a betegszervezetek koordinált együttműködése révén a gyógyszerfejlesztési irányok meghatározásától a klinikai vizsgálatok végéig keretbe foglalja és végigkísérje a kutatásokat. Ez ma a világon létező legnagyobb kutatási együttműködés, amelyben eddig több mint hatezer kutatót, 650 akadémiai és kutatócsoportot, 150 kis- és középvállalkozást, 409 gyógyszeripari teamet, 25 betegszervezetet és 17 hatóságot vontak be – mondta az IMI Tudományos Bizottságának elnöke. Mint lapunknak elmondta: a legtöbb résztvevő értelemszerűen Németországból, az Egyesült Királyságból és Franciaországból kapcsolódott be a programokba, Közép-Európából egyelőre nem sokan vesznek részt a programokban, de például Magyarország már 9 programban van jelen.
Az egyes konkrét projektek meghatározása és kidolgozása az iparág feladata volt és ma is az. Az IMI keretében eddig 47 projektet indítottak, a legnagyobb összegek a fertőző betegségek elleni oltóanyag-fejlesztést, az idegrendszeri elváltozások (Alzheimer- és Parkinsor-kór, autizmus, skizofrénia), az autoimmun betegségek és a diabétesz kezelésének hatékonyságát célozzák.
Az IMI2 már ezekre alapozva részben azt célozza meg, hogy a projektek keretében felhalmozódott tudás révén az elkövetkező öt évben legalább két új gyógyszert sikerüljön kifejleszteni. Másrészt nagyon fontos feladat a betegek gyógyszerszedéssel kapcsolatos együttműködésének erősítése is, amit Beatriz Silva Lima az új stratégia egyik kiemelt céljának nevezett.
„Erre a vonatra fel kell szállni”
A 21. az élettudományok évszázada lesz, amely jelentősen hozzájárulhat az egészségipar prosperálásához. Magyarország ezen a téren, különösen a klinikai gyógyszervizsgálatok révén, a régióban kiemelkedő szerepet tölthet be, ha megragadja az IMI kínálta lehetőségeket. Erre a vonatra fel kell szállni – hangsúlyozta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Jakab Zoltán rámutatott: Az egészségipari innováció egy olyan, helyben végzett magas színvonalú exporttevékenység, amely munkahelyeket teremthet és forrásokat hozhat hazánkba. Minden adott a sikerhez: az élettudományok területén meglévő hagyományaink, a kutatóvállalatoknál és a cégeknél a szaktudás, az egészségbiztosítónál egy csupán néhány országra jellemző egységes adatbázis és a biztos jogi környezet.
