Megfeleződött a magyarországi kapcsolt energia-termelés

Olyan új technológiákra kell váltani a kapcsolt energiatermelésben, amelyek az eddigieknél hatékonyabbak, ezért fedezetet adnak a termelés költségeire a mai, kedvezőtlen áram/gáz árarányok mellett is a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szakmai alelnöke szerint. „Ilyen lehet Magyarországon a biomassza- vagy a biogáz alapú áram- és hőtermelés” – mondta a Világgazdaságnak Kiss Csaba, aki jó példaként a pécsi biomassza erőművet említette. Több hazai nagyvállalati példa van az ipari alkalmazások elterjedésére is, ilyen a Legóé vagy a Mercedesé, most pedig a dunaújvárosi Hamburger Hungária épít olyan erőművet, amelyben saját, csomagolóipari hulladékából is energiát állítana elő.

A kapcsolt energiatermelés összességben hatékonyabb, mintha egy erőmű kizárólag csak hőt vagy áramot termelne. A konstrukció azért nem ígéri mégsem az adott létesítmény teljes kihasználását, mert nincs rá garancia, hogy éppen akkor legyen nagy kereslet az áramra, amikor egyébként teljes kapacitással kell hőt előállítani.

Ez volt a fő oka annak, hogy a kapcsolt (kogenerációs) termelés a korábbi években a magas gáz- és alacsony áramárak, valamint a viszonylag magas beruházási költségek kitermelése miatt csak állami támogatással volt életképes, és miután a szabályozás 2011-ben e támogatást megvonta, sok ilyen létesítményt – főként gázturbinákat és gázmotorokat – le kellett állítani. A még felszínen lévők azokon a tendereken keresnek vevőt az áramukra, amelyeket a Mavir rendszeresen kiír a villamos energia rendszer egyensúlytartására. Csakhogy e tendereken hatalmas a túljelentkezés, ráadásul a rendszerirányító egyre pontosabb menetrendtartásra szorítja rá a piaci szereplőket, vagyis egyre kevesebbet költ ezen áramtermékre.

Az utolsó évben, 2011-ben, amikor a hazai kapcsolt erőművek még kaptak támogatást, a szabott áron történő eladásnak köszönhetően ekkor együtt 20,36 milliárd forint támogatáshoz jutottak. Ez már csak a harmada volt a 2010-es 56,68 milliárdnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. Ebben az évben a kapcsolt termelés adta a hazai áramtermelés 20,9 százalékát.

Részaránya 2013-ra 13,3 százalékra esett. Ez utóbbi adatok már annak abból prezentációból olvashatók ki, amelyet Kiss Csaba a terület uniós szintű társasága, a Cogen Europe igazgatósági tagjaként mutatott be, elég borús képet festve a szegmens helyzetéről és kilátásairól. Igen kedvezőtlenül érintette a kogenerációs termelést – amelynek már 2005-ben is fele folyt gázüzemű erőművekben, 2011-ben pedig már a 60 százaléka –, hogy miközben 2013-ban a gáz ára jellemzően stagnált, az áramé jelentősen esett.

A kiutat Kiss Csaba a fentieken túl abban is látja, hogy a termelőknek az ellátásbiztonság maximális figyelembevétele mellett felül kell vizsgálniuk az erőművek magas karbantartási költségeit, és tovább kell javítaniuk a hatékonyságukat. A termelőket segítené az is, ha az áramot és a hőt egyetlen szereplő venné át az erőművektől, erre éppen a kormánytervekben szereplő közműves holding vállalat kínálhat megoldást.

Nem túl jó arányok

Lettországban és Dániában 45 százalékosnál nagyobb volt a kogenerációsok részesedése a teljes áramtermelésen belül 2011-ben. A magyarországi 17 százalék csak azért nem mondható rossznak, mert a tagországok kétharmada még ennél is gyengébben szerepelt. A hazai kapcsolt kapacitások aránya főként a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt csökkent tovább az elmúlt években. Az EU-n belül a legtöbb beépített kogenerációs kapacitás Németországban volt 2011-ben, Magyarország pedig pedig épp, hogy felkerült az ábrára, de a két ország mérete és gazdasága közötti különbség ismeretében nem ez a lemaradás a fő probléma.