BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A nagy AI-sztori, indexkép

A nagy AI-sztori: jó lesz, ha az út is figyel ránk, nem csak mi az útra?

Az útdíjrendszer ma már nem csak a fizetésről szól: a mesterséges intelligencia figyeli a forgalmat, segít kiszűrni a visszaéléseket, és akár baleseteket is megelőzhet. A nagy AI-sztori új epizódjában Prait Dáviddal, az i-CELL Mobilsoft Zrt. AI-fejlesztési vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan válik az MI a közlekedésbiztonság láthatatlan és megkerülhetetlen szereplőjévé. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A mesterséges intelligencia ma már nemcsak az online térben, hanem az utak felett is dolgozik. Bár az útdíjrendszerekről ritkán gondolkodunk technológiai innovációként, a háttérben egyre összetettebb mesterségesintelligencia-alapú megoldások működnek. A nagy AI-sztori legújabb epizódjában Prait Dáviddal, az i-CELL Mobilsoft Zrt. AI-fejlesztési vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan válhat az útdíjrendszer a jövőben nem pusztán bevételi eszközzé, hanem a közlekedésbiztonság és a fenntarthatóság egyik kulcselemévé. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Prait Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia már most is jelen van a hazai útdíjrendszerben, elsősorban az ellenőrzési oldalon. A kamerák és szenzorok nemcsak rendszámokat olvasnak le, hanem a járművek méretét, kategóriáját és egyéb jellemzőit is elemzik, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. Ez különösen a 3,5 tonna feletti haszonjárművek esetében fontos, ahol az úthasználattal arányos díjfizetés egyszerre szolgál igazságossági és gazdasági célokat.

A mesterséges intelligencia valódi jelentősége azonban nem itt kezdődik. Prait szerint 

akkor válik igazán izgalmassá a rendszer, ha az útdíjat nem önmagában, hanem egy tágabb közlekedési ökoszisztéma részeként kezeljük. 

Az MI-alapú előrejelzések – például meteorológiai és forgalmi adatok összekapcsolásával – képesek lehetnek előre jelezni a balesetveszélyes helyzeteket, torlódásokat vagy akár a porviharok kialakulását, amelyek az elmúlt években súlyos tömegbalesetekhez vezettek.

Aczél Petra erre reagálva hangsúlyozta: ezek a rendszerek láthatatlanul vannak jelen a mindennapjainkban, mégis komoly hatással vannak az életünkre. Éppen ezért kulcskérdés, mennyire „okos” egy ilyen mesterséges intelligencia. „Nem biztos, hogy az a jó rendszer, amelyik mindent tud és mindent összekapcsol” – mutatott rá a digitális és MI-etikai dilemmákra. Egy túlzottan autonóm rendszer nemcsak technológiai, hanem társadalmi kockázatokat is hordozhat.

A nagy AI-sztori: Jobb lesz, ha majd az út is figyel ránk, nem csak mi az útra?
A nagy AI-sztori: Jobb lesz, ha majd az út is figyel ránk, nem csak mi az útra? / Fotó: Szakony Attila

A fejlesztők tudatosan kerülik az önállóan tanuló, kontrollálatlan modelleket. Az i-CEL Mobilsoftnál a gépi látásos és predikciós rendszerek felügyelt tanítással készülnek, majd validálás után „lezárják” őket, vagyis nem képesek új adatokból önálló következtetéseket levonni. Ezek az MI-megoldások döntéstámogató eszközként működnek: segítik az emberi döntéshozókat, de nem váltják ki őket.

A gyakorlati haszon különösen látványos lehet a Magyar Közúttal közös kutatásokban. A cél az, hogy 

  • a forgalomszámlálás és az ellenőrzés egy része olcsóbb, egyszerűbb, 
  • akár út menti oszlopokra szerelt kamerákkal történjen, csökkentve annak szükségességét, hogy közutas dolgozók veszélyes munkakörnyezetben, az úttesten dolgozzanak. 

Szóba került a dinamikus díjszabás lehetősége is. Egy fejlettebb rendszer képes lehet arra, hogy előrejelzések alapján ideiglenesen olcsóbbá vagy drágábbá tegyen bizonyos útvonalakat, ezzel terelve a forgalmat kevésbé veszélyes vagy környezetkímélőbb irányba. Ez nemcsak a balesetek számát csökkentheti, hanem a települések élhetőségét is javíthatja az átmenő forgalom visszaszorításával.

Aczél Petra ugyanakkor többször figyelmeztetett: minden integráció új kérdéseket vet fel. Ha az útdíjrendszer összekapcsolódik más közlekedési, meteorológiai vagy akár rendészeti rendszerekkel, akkor adatvédelmi, etikai és társadalmi határokat kell húzni. 

Nem az a kérdés, hogy technikailag meg tudjuk-e csinálni, hanem az, hogy meddig akarjuk

– fogalmazott.

Az adás végére világossá vált: a mesterséges intelligencia az útdíjrendszerekben nem futurisztikus látomás, hanem már formálódó valóság. A tét azonban nem az, hogy a gép átveszi-e az irányítást, hanem az, hogy képesek vagyunk-e olyan rendszereket építeni, amelyek valódi társadalmi hasznot termelnek, miközben az emberi kontroll és felelősség megmarad. Aczél Petra megjegyezte: a jövőben valószínűleg sokkal tudatosabban fogunk közlekedni már csak azért is, mert egyre jobban értjük, mit „tud rólunk” az útdíjrendszer.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

  • Az MI szerepe az útdíjrendszerben ma és a jövőben (00:40)
  • Hogyan szűri ki az AI a visszaéléseket a forgalomban? (04:50)
  • MI-alapú előrejelzések: balesetek és torlódások megelőzése (09:30)
  • Miért nem „önálló” az AI ezekben a rendszerekben? (13:20)
  • A felügyelt tanítás és az emberi kontroll szerepe (17:40)
  • Kamerák, szenzorok és olcsóbb forgalomszámlálás (22:10)
  • Közutas munkavégzés és a balesetek csökkentése (26:30)
  • Dinamikus útdíjak és a forgalomterelés lehetőségei (31:00)
  • Adatvédelem és etikai határok az okosközlekedésben (36:20)
  • Merre tovább? Az útdíjrendszer mint közlekedési ökoszisztéma (41:10)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.